A külföldön dolgozók növelik a GDP-t

Nem csak tavaly, hanem a megelőző években is jobban teljesített a gazdaság az Eurostat új módszertana szerint, ami leginkább annak köszönhető, hogy a kutatás-fejlesztést nem folyó kiadásnak, hanem termelt eszköznek tekintik. A K+F elszámolása százmilliárdokkal emelte meg a GDP szintjét. A fegyverek – a védelemben tartósan, több mint egy évig résztvevő eszközök – húszmilliárd forint körüli összegben emelik a gazdasági teljesítményt, a kis értékű eszközök pedig kilencven milliárddal növelték a GDP-t 2012-ben. A saját előállítású szoftverek értékelése, valamint az utak és hidak élettartamának felülvizsgálata is magasabb bruttó hazai termékhez vezetett.

Az illegális tevékenységek közül a drogfogyasztásra és a prostitúcióra vonatkozó becslések 2006 óta szerepelnek a magyar nemzeti számlákban, de az idei évtől a csempészetre vonatkozó számításokat is beépítették a rendszerbe. Ezen belül az alkoholt és a dohányt veszik figyelembe. A KSH becslése szerint az alkoholos italok csempészete Magyarország esetében nem releváns, a dohánytermékeké viszont igen, ami 2012-ben 7 milliárd forinttal emelte a GDP-t.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvétele nem befolyásolja a GDP-t, de 35 évre elosztva kell elszámolni az egyszeri bevételt (a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket kell a bevétellel ellentételezni), az elmúlt években 135–140 milliárd forintos bankadót pedig áttették egy másik sorba, mert már nem átmeneti (rendkívüli) az intézkedés.

Szembetűnő, hogy a külföldről kapott munkajövedelem 2009 óta folyamatosan növekszik. A válság kitörésekor 300-380 milliárd forintra, a GDP 1-1,5 százalékára rúgott a külföldről kapott jövedelem, a tavalyi évre viszont már 845 milliárd forintot, a bruttó hazai termék közel 3 százalékát tette ki, ami azzal függ össze, hogy az elmúlt években megsokszorozódott a külföldön munkát vállaló magyarok száma.