A magyar GDP még nem érte el a válság előtti szintet

BŐVÜLÉS A beruházások és a termelékenység növekedése kell a felzárkózáshoz, de ezt nehéz elérni

A gazdasági kibocsátás sok országban, így hazánkban még mindig nem éri el a válság előtti szintet, küzdenek munkanélküliségi, szegényedési problémákkal, és a tartós stagnálás is felsejlik – mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Növekedési jelentés bemutatóján. Az EU-csatlakozást követően megállt a dinamikus növekedés, szemben a régió többi országaival. Tíz év alatt 30 százalékpontos lemaradást halmoztunk fel a visegrádi régióhoz képest – mondta Virág Barnabás, a jegybank igazgatója. A költségvetés nagy hiányt halmozott fel a válság előtt, és a háztartások is eladósodtak, így az euróövezet perifériájához hasonlítottunk – tette hozzá. Az elmúlt 40 évben minden évtizedben megjelent a kormányzati túlköltekezés, amit a külföld finanszírozott, ez jelentős növekedési áldozattal járt. A hetvenes évek második felében és a rendszerváltást követően is ez történt. Az MNB szerint a fenntartható növekedési ütem a válság előtt lassabb lett volna, mint amennyivel a GDP nőtt. A túlzott eladósodás fél százalékpontot adott hozzá a válság előtti szinthez, a kilábalás viszont egy százalékkal alacsonyabb volt, mint a pénzügyi és üzleti ciklusoktól szűrt növekedés.

Magyarországon javult a fizetési mérleg és a költségvetés egyenlege is az elmúlt években, ami tartós folyamattá kezd válni, ez azonban még nem elég a növekedéshez. A sikeres felzárkózás inkább ritka kivétel, mint általánosság – vélekedett Virág Barnabás. Nehéz kitörni a közepesen fejlett kategóriából, ez csak a délkelet-ázsiai országoknak és az európai perifériának sikerült.

Nincs értelme felzárkózásban reménykedni a beruházások és a termelékenység növekedése nélkül – emelte ki Virág Barnabás. Ha a beruházási ráta a jelenlegi szint közelében, 20 százalékon marad hosszabb távon, akkor 2-2,5 százalék közelében van a fenntartható adósságpálya melletti növekedési ütem. Minimum 25 százalékos tartós beruházási ráta kell ahhoz, hogy 3,5-4 százalékkal növekedjen a gazdaság.

Ehhez az alacsony képzettségűek aktivitásának növelése, a hozzáadott érték növelése – a szolgáltatások exportarányának emelésével – a gazdaság intézményrendszerének kedvező megítélése, valamint hitel helyett műkődőtőke beáramlásra alapozott növekedés kell.

Elhúzott az USA

A válság előtt az volt a kérdés, hogy a termelési tényezők (tőke, munka, technológia) optimális felhasználása mellett milyen növekedést tud elérni a gazdaság. Ezt azonban nem lehet különválasztani a keresleti tényezők alakulásától és a finanszírozástól – mondta Virág Barnabás. Kiemelte, nem elég az üzleti ciklusokat vizsgálni, a pénzügyi ciklusokra is figyelni kell. Az eurózóna lemaradt az Egyelt Államoktól a kilábalás során, ez pedig nem jó hír, hiszen Magyarország az euróövezethez integrálódott. A válság rontja a hosszú távú növekedési kilátásokat, Európa fele olyan gyorsan növekedhet, mint korábban.