Az Európai Bíróság szerint sem törvényes a szociális turizmus

A luxemburgi testület a lipcsei bíróság kérésére döntött az elmúlt hónapokban éles vitákat kiváltó, a sajtóban „szociális turizmus”-ként emlegetett jelenséggel kapcsolatban. A németországi társadalombiztosításnál egy az országban a fiával élő román nő kért (Hartz IV) munkanélküli segélyt, bebizonyosodott azonban, hogy nem keresett állást, és amit a munkaügyi központ felajánlott neki, azt elutasította.

A luxemburgi bíróság kimondta: a nő nem perelhet diszkrimináció miatt, amiért megtagadták tőle a segélyt. A vonatkozó uniós irányelv ugyanis úgy rendelkezik, a fogadó ország a tartózkodás első három hónapjában (vagyis munkavállalás előtt) nem köteles ellátást biztosítani a más tagországokból bevándorlóknak, ezt követően pedig többek között ahhoz köti a tartózkodási jogot, hogy a gazdaságilag nem aktív személyek rendelkezzenek saját forrással.

A támogatásokkal való visszaélés kérdése elsősorban a briteknél és a németeknél bontakozott ki az utóbbi időben. Amíg azonban London elsősorban a bevándorlás korlátozásával oldaná meg a problémát, a német parlament a bajorországi kereszténydemokrata párt, a CSU kezdeményezésére szabályozza a visszaélések elleni fellépést.

Ennek értelmében akár öt évre tilthatják ki Németországból azokat, akikről bebizonyosodik, csalással férnek hozzá valamilyen szociális juttatáshoz, legyen szó akár a munkanélküliségi segélyről vagy a családi pótlékról.
A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma, ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az év végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.