Berlin London ellen?

A kijelentés előzménye a Der Spiegel hírmagazin értesülése, amely szerint a berlini vezetés akkor sem lenne hajlandó korlátozni az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, ha emiatt Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. A lap úgy tudja, Angela Merkel német kancellár az október végén rendezett brüsszeli EU-csúcson folytatott erről négyszemközti megbeszélést David Cameron brit miniszterelnökkel, ahol közölte: ha London valóban korlátozza a bevándorlást, a német kormány nem áll ki többé a szigetország uniós tagsága mellett.

Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást, a minap pedig azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.

A londoni kormány és az Európai Bizottság jó ideje folytat vérre menő vitát arról, hogy a Nagy-Britanniába bevándorló uniós polgárok valóban problémát okoznak-e a szigetország szociális rendszerében és munkaerőpiacán. Andor László, a múlt héten leköszönt Európai Bizottság illetékes biztosa többször érvelt azzal, hogy például a munkanélküliség jóval alacsonyabb a bevándorlók körében.

A berlini törvényhozás pedig eközben részletes szabályozást fogadott el a britek számára is problémát jelentő „szociális turizmus” – a munka helyett a segélyekért az országba költözés – megakadályozására, az uniós alapjognak tartott szabad munkavállalás jogának korlátozása azonban nem merült fel.

A brit kormány igyekezett mérsékelni a Der Spiegel írásának élét. George Osborne pénzügyminiszter a BBC műsorában úgy fogalmazott: a sztori alapját találgatások képezik arról, amit Merkel esetleg mondhatott arról, amire Cameron esetleg készül. Nos, korábbi nyilatkozatok alapján tudni lehet, hogy a brit miniszterelnök még karácsony előtt bejelentést tesz azzal kapcsolatban, milyen korlátozásokat vezetnének be a többi tagállamból érkezőkkel szemben.

A brit pénzügyminiszter szerint az Európai Unió létrehozása során soha nem szerepelt az elképzelések között a legutóbbi időszakban lezajlott hatalmas méretű migráció, köztük olyanok tömeges betelepülése, akiknek még állásajánlatuk sincs, és egyenesen a brit szociális ellátó szolgálatokhoz fordulnak segélyért.

Az uniós bevándorlás – amelyet egyébként a britek már a 2004-es, tíz országra kiterjedő bővítés első pillanatától engedélyeztek – az elmúlt hónapokban vált az első számú brit politikai vitatémák egyikévé. Nagyjából egy időben azzal, hogy a románok és a bolgárok is szabadon vállalhattak munkát a szigetországban. Cameron EU-ellenes retorikája azonban mindeddig nem hozott nagy sikert a konzervatív kormányfő számára, hiszen a májusi európai parlamenti választásokon pártját és az ellenzéki Munkáspártot is megelőzve a legtöbb voksot a nyíltan EU-ellenes UKIP szerezte meg.

Kohl könyvében bírálja Schrödert

Alapvető hiba volt Görögországot felvenni az euróövezetbe – írja most megjelenő könyvében Helmut Kohl. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában megjelent könyrészletben a 84 éves volt német kancellár elsősorban utódját, a Németországot 1998-2005 között vezető Gerhard Schrödert bírálja. Kritizálta ugyanakkor amiatt is, hogy 2003-ban a valutaunió fiskális paktumát felrúgva nem szankcionálták, amikor a német államháztartási deficit túllépte az engedélyezett 3 százalékot.