Elnapolt bürokráciacsökkentés

Igazi csodaország lehet jövőre Magyarország. A költségvetési összesítések értelmében ugyanis sikerül megoldani a fejlett országok egyik legnagyobb problémáját és mérsékelni a nyugdíjkiadások arányát. Más országokban folyamatosan emelkedik a részesedés, ám nálunk a nyugdíjkiadások jövőre csak a GDP 9,1 százalékát teszik ki, míg idén 9,3 százalék körül alakul. A végül 1,8 százalékosra leszállított inflációs előrejelzés nyomán jövőre a nyugdíjkiadások 2 százalékkal növekednek (az eltérés oka az új belépők mindig magasabb nyugdíja), a kiadások átlagosan ennél gyorsabb ütemben, 2,2 százalékkal lesznek nagyobbak. Ezért szorul vissza a nyugdíj mind az állam kiadásain, mind pedig a GDP-n belül – miközben ezt a demográfiai folyamatok ugyanúgy nem indokolják, ahogyan a korábbi számítások sem.

Önmagában is meglepő, hogy a kormány a kiadások reálértékét növeli, miközben éppen bürokráciacsökkentő programot hirdet. Ugyanakkor az emelkedés üteme arra utal, hogy mégse lehetett teljesen légből kapott Balog Zoltánnak, az Emmi vezetőjének a költségvetés benyújtását néhány órával megelőző bejelentése, hogy a nyugdíjemelés 2,2 százalékos lesz, vagyis a kabinet ezzel az inflációs ütemmel számol.

A makrogazdasági pálya gyors változása, vagyis a kisebb nyugdíjemelés mellett ugyanakkor két változás is bekerült a költségvetésbe. Egyrészt az önkormányzatoknál várt hiány mértékét 10 milliárd forinttal megemelte a kabinet, miután a Költségvetési Tanács kifogásolta, hogy 15 milliárdos deficitjük mellé 200 milliárdos adósságnövekedést írt a tervekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez nem okoz gondot: a hiánycél a minimális emelkedéstől nem változik. A második módosítást viszont már illett korrigálni a kiadások között is: a rosszabb makrogazdasági helyzetre félretett tartalékot ugyanis 40-ről 60 milliárd forintra emelték.

Azt nem tudni, hogy a nyugdíjemelés hirtelen visszafogásának ehhez volt-e köze, de tény: a 0,4 százalékkal lefaragott emelés 10-12 milliárd forintot biztos hozott. Legalábbis papíron. A változás ugyanis nem jelent semmit: amennyiben a kormány alultervezné a nyugdíjemelést akkor novemberben korrigálnia kell – és ez a kötelezettsége éppen a korábban félretett pénzekből fedezhető.

Azt, hogy a jövőre bevállalt hiánycsökkentést a kabinetnek nehéz lehetett összehozni, mutatja az is, hogy olyan tételeknél sikerült faragni, amelyek könnyen visszanövekednek. Az állam például jövőre 4,1 százalékkal fordít többet az alkalmazottak bérére: nem csak 3,6 százalékkal növekednek a bruttó keresetek, de még több embert is foglalkoztatnak majd az államigazgatásban. A létszámbővülés azonban a dologi és egyéb kiadások drasztikus csökkentésével párosul.

A bürokráciacsökkentés a számok nyelvén azt jelenti, hogy több ember, több pénzért kisebb helyen, vagy kevesebb eszközzel dolgozik. Igaz: a részletes indoklást csak később nyújtja be a kormány, abból, illetve a költségvetés teljesülését megalapozni hivatott, szintén később leadandó törvénytervezetből még kiderülhet valami a kormány szándékairól. Annyi azonban már biztosan látszik, hogy jövőre biztosan megmarad önállónak az összes állami háttérintézmény – bár tervezték, hogy ezeket beolvasztják a minisztériumokba, ezzel csökkentve a vezetői posztok számát, és az általános üzemeltetési költséget is, ez mégsem valósul meg.

Az állam csak két dolog miatt lesz valóban olcsóbb: a mérséklődő kamatterhek miatt csökken –több mint 50 milliárd forinttal – az államadósság finanszírozásának költsége, és kevesebbet költ az önkormányzatokra is. Részben mert idén már nem kell újra átvállalni az adósságot – ez 63 milliárdos megtakarítás –, másrészt, mert mérséklik az önkormányzatok támogatását is.

A javaslatból egyébként az sem derül ki, miért volna a bankok elszámoltatásának a költségvetése a jövő évi büdzsé: az államnak ugyanis – a szabályozás megalkotásán kívül – semmilyen szerepet sem szánna a kabinet. A költségvetésben legalábbis nem szerepel egyetlen soron sem, hogy a forintostást majd támogatással segítenék – a javaslat indoklásában mondják csak el nagyon sokszor, hogy az elszámoltatással több pénz marad az embereknél. Ezt a kormány szerint fogyasztásra költik majd – a többletjövedelem azonban a prognózisokban sem jelenik meg, nincs kiugrás a lakossági költésekben jövőre.

Ennek az is oka lehet, hogy annyival több pénze nem lesz mindenkinek. A kabinet ugyanis óriásit vág a szociális kiadásokon: csak ezen a területen az idei tervekhez képest több mint 150 milliárd forintot spórol. Tíz százalékkal csökken a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetése, levesebb jut a lakástámogatásokra (bár a program kiszélesítését tervezik) és a jövedelempótló szociális támogatásokra is.

Jövőre összesen közel 120 milliárd forintot fordít a kormány a sportra, a legtöbbet ezen belül fejlesztésekre vagy kiemelt sportesemények támogatására. A legnagyobb tételt a Nemzeti Olimpiai Központ kialakítása jelenti, erre 44,2 milliárd forintot különítettek el – az összeg önmagában nagyobb, mint az Országos Mentőszolgálat teljes éves költségvetése. A 2021-es vízes vb megrendezésére jövőre 6,1 milliárd forint jut, míg a stadionprogram folytatására – számtalan különböző tételben – több mint 12 milliárdot fordít az állam.

Tiszta lapot kap a MÁV

A tervek szerint milliárdos adósságok sorát vállalja át az állam a MÁV-tól. A lépés egyik indoklása az, hogy 2010 előtt a vasúttársaság nem jutott hozzá az általa kötelezően végzett közszolgáltatás ellenértékének az egészéhez. Kiadásai egy részét a jegyárbevétel fedezi – ám a kiterjedt kedvezményrendszer miatt az utasoknak a tizede sem vásárol egész árú jegyet –, a másik részét, vagyis az utasoknak adott kedvezményeket a szolgáltatás megrendelőjétől, az államtól kellett volna megkapnia. Ez azonban csak részben történt meg. A költségvetési törvény tervezete a MÁV legfeljebb 3,6 millió euró és 22,3 milliárd forint hitel- és kötvényadósságának, valamint azok járulékainak ellenérték nélküli, állam általi átvállalását tartalmazza. A MÁV helyzetének javítása különösen fontos olyan időszakban, amikor az európai személyszállítási piac közelgő nyitása, illetve a nemzetközi áruszállításban folyó verseny a hazai állami társaságtól is egyre versenyképesebb szolgáltatásokat követel.

Feltételezve, hogy hamarosan szignó is kerül a megállapodásokra, 2015-ben megindulnak a szükséges engedélyezési eljárások. Ezekhez költséges (műszeres) vizsgálatokat kell végezni, hatástanulmányokat összeállítani. Bár a két új blokk a meglévő atomerőmű területén létesülne, Nagy Sándor, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója korábban közölte a Világgazdasággal, hogy a biztonságos megvalósítás érdekében minden munkát úgy végeznek el, mintha zöldmezős építkezés indulna. Visszajött egy kis pénz az Eximbank kazah ügyletéből A költségvetésben szerepel egy 2,6 milliárd forintos egyenlegjavító tétel, amely egy korábbi, az állami tulajdonban lévő Eximbank és a kazah BTA bank közötti ügylet elszámolásából származik. A néhány éve nagy port kavart ügy hátterében egy moszkvai bevásárlóközpont építésének a finanszírozása állt, amelyben az Eximbank is részt vett 2008-ban.

A Magyar Nemzetben korábban megjelent hírek szerint az Eximbank 124,2 millió összegű kötött bankközi vevőhitelt nyújtott a BTA-nak, a pénzből a magyar Harcon Zrt. mint fővállalkozó építette volna fel a bevásárlóközpontot. A kazah bank azonban a 2008-as pénzügyi válságban fizetésképtelenné vált, kintlévőségeit többször is átütemezték, ez nem csak a magánhitelezőket, de a különböző országok exporthitel-ügynökségeit is érintette. Ezek közül volt az egyik az Eximbank, de brit lapok beszámolói szerint egyebek között a Royal Bank of Scotland is több milliárd dolláros leírásra kényszerült a kazah bank miatt.

A kazah bank egykori vezetőjét Mukhtar Ablyazovot jelenleg mintegy 6 milliárd dollár értékű csalással vádolják. A volt bankár Franciaországban ült letartóztatásban, de ez év elején elrendelték a kiadatását Oroszországnak vagy Ukrajnának. Ablyazovot Oroszországban 5 milliárd dollár, Ukrajnában 400 millió dollár elsikkasztásával gyanúsítják. A volt bankár ügyvédei attól tartanak, az orosz vagy ukrán bíróságok kiadják Ablyazovot Kazahsztánnak, ahol halálra ítélhetik.-->