Junckert is rosszul érintheti a luxemburgi adókedvezmények ügye

A „Luxembourg Leaks” néven emlegetett adatok érzékenyen érinthetik Jean-Claude Junckert is, a frissen hivatalba lépett bizottsági elnök ugyanis 1989 és 2013 között pénzügyminisztere, majd mellé miniszterelnöke is volt az országnak.

A közölt adatokból kiderült: 343 nemzetközi cég, köztük olyan óriások, mint az Ikea, a Deutsche Bank vagy a Pepsi kötött a luxemburgi kormánnyal szerződést, amelynek értelmében a letelepedés fejében óriási adókedvezményeket nyújtottak. Az uniós jogrendszerben ez állami támogatásnak minősült, amelyet az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Annak ellenére, hogy elég valószínűtlen, hogy Juncker ne tudott volna erről a rendszerről, szóvivője mindössze annyit válaszolt az újságírói kérdésekre: az ügy a jelenlegi luxemburgi vezetésre tartozik.

A kormány pedig a jelek szerint nem lát kivetnivalót: Pierre Gramegna pénzügyminiszter a brüsszeli Eurogroup-ülés szünetében arról beszélt, a nagyhercegségben alkalmazott adószabályok összhangban vannak a a luxemburgi, az uniós és a nemzetközi joggal.

Az Európai Bizottság már egy ideje vizsgál olyan tagállami adókönnyítéseket, amelyek esetében felmerül az uniós szabályokkal ellentétes állami támogatások nyújtása – emlékeztet a BruxInfo. A brüsszeli versenyhatóság összesen hét tagállam – Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia és Nagy-Britannia – adódöntéseit vizsgálja, közülük három – a luxemburgi mellett az ír és a holland – esetében mélyreható vizsgálatba kezdett, miután megalapozott gyanú merült fel, hogy a többek között az Amazon és a Fiat multinacionális vállalatoknak nyújtott adókedvezmények az uniós állami támogatási szabályokba ütközhetnek.