Lassabban indul be Európa gazdasága

Rég nem látott egyetértés alakult ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hiszen Brüsszel a tegnap közzétett őszi prognózisban pontosan akkora gazdasági növekedéssel számol, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium. A jelentés szerint az idei 3,2 százalék után jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a GDP, ezzel pedig Magyarország a jobban húzó uniós országok közé tartozik:

A költségvetési hiány alakulásában már nem ilyen nagy az egyetértés. Az idei 2,9 százalékos GDP-arányos hiány után jövőre 0,1 százalékponttal csökkenhet a deficit Brüsszel szerint, a kormány viszont 2,4 százalékkal tervezett. Ez azonban úgy tűnik, nincs kőbe vésve, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: lehet, hogy nem pótolják az internetadó elvetése miatt kieső összeget, és akkor 2,5 százalék lesz a 2015-ös hiánycél. (A prognózis készítésekor a bizottság szakértői még nem ismerték a jövő évi magyar költségvetési tervezetet.)

A bizottság úgy látja, jövőre a fogyasztás növekedése, a közszféra visszafogott béremelése, valamint az állami beruházások csökkenése kedvezően hat a deficitre. „Nem fenyeget túlzottdeficit-eljárás, a hiány 3 százalék alatt marad és az adósság is csökkenni fog” – mondta a Világgazdaságnak Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. A nyári 110 milliárd forintos költségvetési zárolás is segített abban, hogy idén a kritikus érték alatt maradjon a hiány (igaz, a kormány ebből éppen most oldott fel 20 milliárdot).

„A makrogazdasági pálya, azon belül a 2,5 százalékos növekedés akkor érhető el, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, továbbá ha a 2007-2013-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó EU-források beáramlása megfelel a tervezetben foglaltaknak” – válaszolta lapunk kérdésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Hangsúlyozta: kockázatot jelent, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg.

A bizottság viszont azt emelte ki a kockázatok között, hogy az ország kiszolgáltatott a nagy központi bankok politikájának a jelentős devizaadósság miatt, és az orosz-ukrán konfliktusnak is komoly hatásai lehetnek. Az államadóság a brüsszeli előrejelzés szerint a tavalyi 77,3 százalékról 2014 végére 76,9 százalékra, 2015-ben pedig 76,4 százalékra mérséklődhet, a kormány azonban gyorsabb ütemmel számol. Kovács Árpád is hangsúlyozta: jövőre reális lehetőség van az államadósság 1 százalékponthoz közeli csökkentésére.

Figyelmezető jel, hogy a prognózis szerint romlani fog a költségvetés ciklikusan kiigazított és az egyszeri hatásoktól megtisztított, strukturális egyenlege is. Mindkettő megközelítheti a GDP 3 százalékát, miközben az EU ennél alacsonyabbat vár el Magyarországtól - a kormány pedig jövőre 1,6 százalékos strukturális hiánnyal számol. Komoly eltérés a brüsszeli és a magyar várakozásokban az is, hogy a bizottság 2,5 százalékos inflációval számol jövőre, miközben a kabinet szerint csak 1,8 százalékkal nőnek a fogyasztói árak. „Az új adóintézkedések miatt magasabb lehet az infláció, mint a kormány várja” – vélte Gabler Gergely.

Mindenesetre Magyarország a gazdasági növekedés terén ráver uniós partnerei többségére, hiszen idén a dobogó második fokára kerül Írország után, jövőre pedig a középmezőny első felében foglalhat helyet. A 28 tagú Európai Unió gazdaságának egésze idén várhatóan 1,3 százalékkal növekszik az őszi prognózis szerint, és jövőre is csak 1,5 százalékosra erősödik a tempó. A brüsszeli szakértők ezzel jócskán visszavettek a tavaszi derűlátásból: akkor még 2014-re 1,6 százalékos, 2015-re pedig 2 százalékos bővülést vártak.

Hasonlóan módosult a 18 tagú eurózónára vonatkozó előrejelzés is: úgy látják, hogy idén 0,8, jövőre 1,1 százalékkal gyarapodhat a valutaövezet gazdasága, szemben a tavasszal jelzett 1,2, illetve 1,7 százalékkal. A mostani várakozások szerint az EU, illetve az eurózóna gazdasági növekedése 2016-ban érheti el a tavasszal még 2015-re jelzett szintet – a jelentés szerint akkorra érnek be a strukturális reformok első eredményei, illetve erősödik meg kellőképpen a pénzügyi szektor a bankunió előrehaladtával.

A bizottság azonban a 2016-os sikerben sem biztos, hiszen a közlemény végén figyelmeztet: a növekedési előrejelzést lefelé mutató kockázatok övezik a geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piacok instabilitása, illetve a strukturális reformok hiányos végrehajtásának veszélye miatt. Részben a fokozódó geopolitikai kockázatokkal magyarázták a tavaszi előrejelzések lefaragását is, hozzátéve, hogy a munkanélküliség továbbra is magas, a kapacitások kihasználtsága elégtelen, nagy az eladósodottság. Biztató jelnek tartják viszont, hogy az Európai Központi Bank átfogó értékelése nyomán csökkent a bankszektor stabilitásával kapcsolatos bizonytalanság, a kedvezőbb finanszírozási feltételek várhatóan hozzájárulnak a gazdasági tevékenység helyreállásához.

Brüsszel egy 300 milliárd eurós beruházási tervvel kívánja mozgásba hozni a gazdaságot – tette hozzá a jelentéshez Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke, hangsúlyozva, hogy a foglalkoztatási helyzet nem javul elég gyorsan. A válság éveiben kiugróan magas munkanélküliségi ráták már némileg alacsonyabbra ereszkedtek, de javulás csak az előrejelzési időszak vége felé várható. A friss prognózis óvatos: 2016-ban a munkanélküliségi ráta az EU egészében a jelenlegi 10,3 százalékról 9,5 százalékra, az eurózónában 11,6 százalékról 10,8 százalékra mérséklődhet.

Nem az aszfaltkeverő ügy a hibás

„Az idei hiánycélt nem befolyásolja az aszfaltkeverő ügy” – válaszolta lapunk kérdésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A kérdés azután merült fel, hogy az Európai Bizottság országjelentése az idei deficitprognózist megemelő tételek között olyanokat is felsorolt, amelyek az EU-források korrekciójára vonatkoznak. Brüsszel a jelentésben nem nevezte meg, milyen ügyekről lehet szó, azt azonban tudni lehet, hogy az úgynevezett aszfaltkeverő ügyben a bizottság 90 milliárd forint összegű korrekcióra tett javaslatot, miután versenykorlátozónak minősítette az útépítések során alkalmazott magyar gyakorlatot. A helyettes államtitkár arra alapozta, hogy az idei hiánycélt nem befolyásolja ez az ügy, mert annak rendezésére Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatást kért a bizottságtól, amely csak jövőre várható. Csepreghy hozzátette: csak akkor fogja látni a kormány, pontosan milyen tételeket tekint bizonytalannak Brüsszel, ha megkapja a mostani jelentés háttéranyagát.