Van hová fejlődnie a magyar–azeri kapcsolatoknak

A magyar–azeri együttműködés potenciálja „jóval magasabb annál, mint amit eddig valóra tudtunk váltani” – fogalmazott tegnap Orbán Viktor miniszterelnök azt követően, hogy Ilham Aliyev azeri elnökkel megállapodást írt alá a két ország közötti stratégiai partnerségről. Kérdés, hogy az egyezmény, esetleg a mellette többek között a légi közlekedésről, turizmusról, az állat-egészségügyi vagy éppen a vízügyi együttműködésről megkötött megállapodások önmagában mennyire lendíthetik előrébb a kapcsolatokat.

Az ázsiai országhoz való közeledés eddigi leglátványosabb jele a Wizz Air bakui járatának a megindítása volt. Ennek nem titkolt célja a beutaztatás volt, annál is inkább, mivel a magyar turisták még akkor se nagyon tudnának – legalábbis önállóan – utazgatni az országban, ha akarnának. A vízumrendelkezések alapján ugyanis hazánk a legszigorúbb kategóriába tartozik. Váradi József, a magyar gyökerű légitársaság vezérigazgatója a tavaly júniusi indulás előtt évi 30 ezres forgalommal számolt, ehhez képest az idei második negyedévben indított 48 járaton mindössze 2673 kiutató és 2697 beutazó volt. A Wizz Air idei őszi menetrendjébe már is nem vette be a járatot.

A magyar kormány külgazdasági és külpolitikáját meghatározó keleti nyitás jegyében az azeri fővárosban nyílt meg két éve az első kereskedőház. A jelek szerint sok eredményt nem ért el, a külkereskedelemben legalábbis ennek nincs jele. Különösen azeri oldalon van tere a növekedésnek: behozatalunk általában néhány tízmillió forintban merül ki. Szokatlan megugrás volt tapasztalható két évvel ezelőtt, ám a 177,4 millió jelentős része egy korábbi export visszahozatala. Az exportunk valamivel erősebb, bár a 2008 után következett esést a mai napig nem sikerült kompenzálni. A tavaly 15 milliárd forintnyi kivitel legnagyobb része gyógyszerészeti termék vagy élelmiszer – a 2013-as, négymilliárdos növekedmény jó része szarvasmarha volt, amelyet egy két évvel ezelőtt kötött egyezmény keretében szállítottak Azerbajdzsánba.

A két ország közötti kapcsolat egyik legfontosabb eleme – legalábbis Orbán Viktor tegnapi nyilatkozata alapján – az azeri gáz lenne. A jelenlegi szerződések azonban csak azt garantálják – emlékeztetett a kormányfő –, hogy az azeri energiahordozó Dél-Európába el fog jutni, így a gázvezetékek európai összekötése lenne a kulcs. Az alternatív szállítási útvonal tehát nem a kétoldalú kapcsolatok függvénye, sokkal inkább az EU energiapolitikájáé.