Emelték a tétet a görögök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLegalább január végéig izgalomban tarthatja Görögország az európai döntéshozókat, különösen az Európai Központi Bankban (EKB), miután tegnap a harmadik menetben sem sikerült államfőt választani. Az egyetlen jelölt, Sztavrosz Dimasz a 300 tagú parlamentben 168 szavazatot kapott - ugyanannyit, mint a második körben - , a győzelemhez viszont 180 kellett volna. A kudarc miatt előrehozott parlamenti választást kell kiírni; Antonisz Szamarasz kormányfő a szavazás után bejelentette, hogy ma felkeresi a távozó államfőt, Karolosz Papuliaszt és január 25-i időpontra tesz javaslatot.
Az eredménytelenség hírére tegnap azonnal 11,5 százalékkal zuhant az athéni tőzsde ASE indexe (később 7 százalékig is visszakapaszkodott), a tízéves államkötvények hozama pedig 169 bázisponttal 11,88 százalékra szökött fel. Az euró dollárárfolyamát és az európai tőzsdeindexeket viszont nem viselték meg különösebben a történtek, részben nyilván a két ünnep közti időszak miatt, részben pedig azért, mert már beárazták. A vereség sokkal inkább Szamaraszé, semmint Dimaszé – akit a kormányfő szeretett volna az elnöki székben látni - , már csak azért is, mert ő akarta gyorsan lezavarni az elnökválasztást, hogy erősebb pozícióból kezdhessen tárgyalni a lejáró nemzetközi hitelkeret sorsáról.
Az Európai Unió, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojka összesen 240 milliárd eurós mentőcsomagját Athén adagonként, szigorú feltételek mellett vehette igénybe 2012 óta; ötödik felülvizsgálatát 2015. február végéig kell végrehajtani - eredetileg 2014 vége volt a határidő - , utána pedig az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében folytatódhat, szükség esetén. A kiadások lefaragásával, leépítésekkel, bér- és nyugdíjcsökkentéssel, privatizációval járó programot a Szamarasz jobbközép pártja, az Új Demokrácia vezette nagykoalíció hajtotta végre, most pedig a közvélemény-kutatásokat vezető Sziriza akarja leállítani, illetve részben visszacsinálni. A baloldali párt korábban el akarta érni a 330 milliárd euró körüli, a GDP 175 százalékára rúgó államadósság legalább részleges leírását (a kötvények megvágásával mintegy 100 milliárd eurónyi adósságot már leírtak a mentőakció során), sőt vezetője, Alekszisz Ciprasz az euróövezet elhagyásáról is beszélt. Ma már ő is inkább csak a mentőcsomag feltételeinek enyhítését szorgalmazza – hiszen a felmérések szerint a görögök többsége nem akar lemondani az euróról - , beleértve a kamatok csökkentését és a futamidő meghosszabbítását (az államadósság mintegy 80 százaléka a trojka kezében van). Ciprasz emellett olyan ígéreteket is tett, hogy ha kormányra kerülnek, akkor egyebek közt visszaállítják a 13. havi nyugdíjat, évi 5 ezer euróról 12 ezerre emelik az adómentes jövedelem határát, leállítják a privatizációt, a rászoruló családok pedig élelmiszercsomagot kapnak és ingyen juthatnak áramhoz.
A mostani terhek mellett, amikor a görög adósságszolgálat évi 9 milliárd euró, minderre semmi esély sincs, de még arra is kevés, hogy ne kelljen tovább szigorítani a már elsődleges (kamatfizetések nélküli) többletet mutató költségvetésen. Ráadásul az sem valószínű, hogy bármelyik párt abszolút többséget szerezzen; a Sziriza jelen állás szerint a szavazatok 30 százalékát kaphatja meg, ekkor a szociáldemokratákkal alkothat kormányt. Ha kevesebbet kap, akkor a mostaninál is szélesebb koalíciót kell összehoznia, az pedig újból olyan instabil helyzethez vezethet, amely veszélyezteti a mentőprogram megújítását.
A bizonytalanságot fokozhatja, hogy feltehetőleg ismét színre lép az is, aki az egész mentőcsomagot aláírta 2012-ben: görög sajtóértesülések szerint a korábban a jelenlegi kormánykoalícióban is résztvevő szocialista PASZOK-ot vezető ex-kormányfő, Jórgosz Papandreu ma bejelenti, hogy új párt életre hívásával tér vissza a politikai porondra.
Kivárja a fejleményeket az EKB
Az EKB-nak rosszkor jött az újabb görög bizonytalanság, mert elnöke, Mario Draghi korábban azt engedte sejteni, hogy január elején, továbblépve a mennyiségi lazításokkal, rászánják magukat az euróországok államkötvényeinek vásárlására. Tegnap mindenesetre azt hangsúlyozta az EKB szóvivője, hogy a görög polgárok joga dönteni a parlament és a kormány összetételéről. Ők megvárják a görög illetékesek közléseit arról, hogyan akarják folytatni a mentőprogram felülvizsgálatát, és ezt meg fogják vitatni az EU-val, illetve az IMF-fel is.
