Jövőre is jelentősen nőhetnek a reálkeresetek
Nem véletlenül beszélt Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról az aláíráson, hogy nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét. Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy három százalékkal gyorsabb ütemben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció összességében indokolt volna.
A tárgyalás azonban nem emiatt húzdott hosszú ideig. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács december 19-ei üléséről tiltakozásul kivonult Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezet Szövetsége elnöke és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, mivel véleményük szerint nem legitim a fórum a bérekről történő tárgyalásokra. Az autonóm konföderáció a közszféra melletti szolidaritás miatt is tüntetett a kivonulásával, a jövő évi béremelés ugyanis őket ezúttal sem fogja érinteni. Székely Tamás felháborítónak tartotta, hogy a bérkorrekciót a kormány a létminimum alatt kereső közmunkásokra nem terjeszti ki. (A közmunkások bérét egyébként rendelet szabályozza.)
Az érdekképviseletek azért fogadhatták el a megállapodást (a béremelés mértékével már korábban is egyetértettek), mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap azt mondta, hogy rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt” vesznek a tárgyalások, akkor folytassák a megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.
