Lazításra készül az MNB?

Jövő év márciusában lehet újra enyhén pozitív a fogyasztói árindex – mondta Pellényi Gábor, az MNB elemzője a legújabb inflációs jelentés bemutatóján. Az inflációt most az olajárak csökkenése nyomja lefelé, és elsősorban emiatt mérsékelte 2,5 százalékról 0,9-re a jövő évre vonatkozó előrejelzését az MNB.

Szeptemberben 100 dollár körüli hordónkénti olajárat feltételeztek, mostanra azonban közel 40 dollárral alacsonyabb az ár; még a friss jelentés készítői is 65 dollár körüli mélyponttal számoltak. Az MNB azonban az alapforgatókönyvében lassú olajár-emelkedést prognosztizál.

A központi bank elemzőinek egyik alternatív forgatókönyve tartósan alacsony olajárat feltételez. Pellényi szerint jogos a kérdés, hogy már most ezen a pályán vagyunk-e. A tartósan alacsony olajár 0,7 százalékkal alacsonyabb inflációt és kissé nagyobb GDP-növekedést eredményez, amely a jelenleginél lazább monetáris kondíciók irányába mutat.

Palotai Dániel, a központi bank igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani inflációs jelentésben két olyan alternatív forgatókönyv létezik, amely a lazítás irányába mutat, és csak egy van, amelyik szigorúbb monetáris kondíciókat feltételez. Az elmúlt negyedévekben ez fordítva volt, vagyis két szigorítós pályát feltételezett a jegybank.

A második alternatív forgatókönyv az eurózóna tartós gyengélkedését veszi alapul, ami szintén lazább monetáris kondíciókat eredményezhet. Ez esetben 0,4 százalékponttal alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés jövőre az alappályában feltételezett 2,3-nál. Ezzel szemben csak a harmadik alternatív pálya mutat a kamatemelés felé: a geopolitikai kockázatok felerősödése 0,5 százalékkal kisebb GDP-növekedést és közel ennyivel nagyobb inflációt hozna. Ez a kockázati felárakon át a forint esésén keresztül szigorúbb monetáris kondíciókat eredményezhet. Az MNB szerint egy 1,5-2 százalékos orosz gazdasági visszaesés 0,1 százalékkal kisebb GDP-t okoz nálunk.

A jegybank alapesetben azt várja, hogy 2016 közepére visszaemelkedik 3 százalékra az infláció, mert addigra kifut az olajáresés hatása a bázisból, és 2015 közepétől a központi dohányellátó rendszer kialakítása is emeli az árakat. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza azonban nem hiszi, hogy ilyen erős lesz a pénzromlás üteme. Érdemes kiemelni, hogy az MNB endogén kamatpálya mellett készíti el az inflációs előrejelzését, vagyis az előrejelzési horizont végére ha törik, ha szakad, 3 százalékos inflációt vetítenek előre (csak azt nem közlik pontosan, hogy milyen kamatszint mellett). Összességében a lazításra utaló alternatív forgatókönyvek és az endogén kamatpálya mellett 3 százalékra emelkedő infláció feltételezése miatt egyre inkább fokozódhatnak a kamatvágási ciklus újraindításával kapcsolatos várakozások, ezt viszont a geopolitikai feszültségek akár meg is állíthatják.

Az MNB szerint a gazdasági növekedés lassulni fog az idei 3,3 százalékról: a beruházási rátát az uniós források alakítják, úgyhogy amint kifutnak az előző ciklus hatásai, csökkenni fognak az állami beruházások. A kiskereskedelem is visszafoghatja magát a vasárnapi zárva tartás miatt – emelte ki Pellényi. A GDP-arányos beruházási ráta nem fog emelkedni, sőt, 2016-ban csökkenni fog, de a fogyasztás növekedhet. A jelentés szerint az idei költségvetési hiány a GDP 2,5 százaléka lesz - szemben a kormány 2,9 százalékos céljával - , jövőre pedig teljesíthető a 2,4 százalékos várakozás.

Felügyelőbizottságot kér Matolcsy

Matolcsy György, az MNB elnöke levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a jegybanki felügyelőbizottság felállítását. Matolcsy a Heti Válasznak nyilatkozva reálisnak és helyesnek gondolta a jegybank előretekintő iránymutatását, hogy 2015 végéig fenntartja a jelenlegi alapkamatszintet. „Még nem teltek el évtizedek azóta, hogy ilyen történelmi mélységben van az alapkamat. Több éven át kellene stabil üzleti környezetnek lennie ahhoz, hogy mindenki tudjon beruházásban, lakásépítésben vagy hitelfelvételben gondolkodni.”