Ijesztő a vagyoni szakadék

Jövőre a világ leggazdagabb 1 százalékának a kezébe kerülhet a világ összvagyonának több mint a fele – állítja a holnap kezdődő davosi világgazdasági fórumhoz intézett levelében az Oxfam. A szegénység ellen küzdő nemzetközi jótékonysági szervezet szerint a legfelső 1 százalék tavaly már a globális vagyon 48 százalékát birtokolta – a válság csúcsévében, 2009-ben 44 százalék volt ez utóbbi arány. A világ milliárdosainak az az ötöde, amelyiknek a pénzügyi szektorban vannak érdekeltségei, tavaly 11 százalékkal tudta növelni javainak értékét. A szervezet becslése szerint idén a világ 80 leggazdagabb embere akkora vagyon fölött rendelkezett, mint az összlakosság szegényebbik fele, azaz 3,5 milliárd ember. Tavaly 85-en voltak a mérleg gazdagabbik serpenyőjében, 2010-ben még 388-an. (Az Oxfam a Crédit Suisse-nek a globális vagyonokról összeállított éves felmérését, valamint a világ dollármilliárdosainak listáját évente közzétevő Forbes magazin adatait veszi alapul.)

A globális egyenlőtlenség egyszerűen megrázó – fogalmazott a levélben Winnie Byanyima, az Oxfam igazgatója –, a leggazdagabbak és a világ többi része közti szakadék gyorsan tágul. Ennek áthidalására több országban próbálnak erőfeszítéseket tenni – derül ki a legfrissebb hírekből –, sajtóértesülések szerint Barack Obama, az USA elnöke is egy ezt célzó programot hirdet meg az unió helyzetéről ma este elmondandó beszédében. A még szűk két évig hivatalban levő Obama tíz évre szóló tervei szerint az USA 320 milliárd dollárral több adóbevételre tehetne szert a gazdagabbak erőteljesebb megadóztatásával, amit részben a felsőoktatásra, részben a gyerekek ellátására fordítanának, részben pedig egy újfajta kedvezményhez juthatnának a kétkeresős családok.

A legnagyobb érvágást a legtöbb pénzügyi befektetéssel rendelkezők szenvednék el: a tőkenyereség-adó legfelső rátáját 23,8 százalékról 28 százalékra emelné Obama, akinek hivatalba lépésekor, 2009-ben ez még csak 15 százalék volt (a legmagasabb kulccsal most az évi 500 ezer dollárnál többet kereső párokat terhelik). Ugyancsak a tehetősebbeket sújtaná elsősorban, hogy a tőkenyereség-adót az örökölt vagyonra is kivetnék (most akkor kell megfizetni, ha az örökös eladja azt, és csak a hagyatéki, illetve az eladási érték különbsége után). Washington szerint az új tőkenyereség-adóból eredő teher 99 százaléka a háztartások legfelső 1 százalékát érintené, azon belül több mint 80 százalékot fizetne a leggazdagabb 0,1 százalék.

Obama ismét megpróbálkozna azzal, hogy különadót vessen ki az 50 milliárd dollárnál nagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetekre is: a mintegy száz ilyen társaságnak a jelenlegi terv szerint a kötelezettségeik 0,07 százalékának megfelelő összeget kellene befizetniük a büdzsébe. Az elnök 2010 óta minden évben előállt valamilyen hasonló „pénzügyi válságadóval”, de mindig sikertelenül. Most van, aki feltételezi, hogy a javaslat akár megszerezheti a kétpárti támogatást a kongresszusban, ha az adót úgy vetik ki, hogy az visszatartsa a pénzintézeteket a túlzottan nagyívű tőkeáttétes ügyletektől. A javaslat elfogadását akadályozhatja viszont, hogy a szokásosnál is nagyobb lobbierők mozdulhatnak meg ellene, miután – miként a Bloomberg egy név nélkül nyilatkozó forrásból megtudta – Obama ezúttal nem csak a bankokat vette célba a különadóval, hanem a vagyonkezelő társaságokat és a biztosítókat is.

Kína is készül valamire

A pekingi adóhivatal az utóbbi időben elkezdte felszólítani a kínai polgárokat, hogy számoljanak be külföldön szerzett jövedelmükről is – írta nemrég a The New York Times. Szabályozás eddig is volt erre, de a hatóságok csak mostanában kezdték ezt komolyan betartatni. Február elsejétől egy olyan előírás is életbe lép, amely megtiltja az adóelkerülést szolgáló nemzetközi befektetéseket.