BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kevesebb kamatadó tavaly

Bő 38 százalékkal kevesebb kamatadó-bevétel folyt be a költségvetésbe 2014-ben, mint egy évvel korábban, és a jelek szerint a 2013 augusztusa óta élő, 6 százalékos EHO sem tudott érdemben javítani a mérlegen. Ez, a viszonylag kis kiesés persze eltörpül az alacsony kamatszint egyéb előnyei mellett.

2014-re vonatkozóan 43,1 milliárd forintnyi, kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó kötelezettséget vallottak be Magyarországon az előzetes adatok alapján, amely 38,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 69,8 milliárdtól – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak adott tájékoztatásából.

Az NGM közlése szerint tavaly a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulásból (EHO) származó bevétel 8,1 milliárd forintot ért el a kamatjövedelmek után, vagyis ezt beszámolva is jelentősen csökkenhetett a kamatjövedelemekből származó adó- illetve járulékbevétel. A bevételek megcsappanása persze az elmúlt időszak pénzpiaci fejleményei tükrében egyáltalán nem meglepő. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 2014 novemberéig tartó egy év alatt közel 1,1 százalékponttal, 1,55 százalékra csökkent a háztartások lekötött forintbetétei után fizetett kamatláb átlagos mértéke, vagyis az elben elérhető kamat – és az ebből számítható adó – mértéke alaposan lecsökkent még az egy évvel korábbi, egyébként sem túl magas értékről is. Ráadásul a háztartások az elmúlt években látványosan elfordultak a lekötött betétektől: míg 2013 novemberében még a betétek 32 százaléka volt látra szóló, illetve folyószámlabetét, két hónappal ezelőtt már 40,7 százalék tartozott ebbe, a nulla közeli kamat mellett működő kategóriába.

A havonta lekötött betétek mennyisége is látványosan zuhant az elmúlt években: míg 2011 novemberében még 1157 milliárd forintot forgattak meg a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, 2014 végén alig több mint 460 milliárdot. Mindekzöben a szektornál lévő készpénz állománya látványosan emelkedik: novemberben 2836,3 milliárd forintot tett ki az MNB adatai szerint, 12,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Igaz ugyan, hogy a betétekből eltűnő pénz igen jelentős része a befektetési alapoknál és állampapírban kötött ki – amelyek hozamai után szintén kamatadót kell fizetni –, ám ez csak részben elegendő a betéteknél kieső bevétel kompenzálására. A jelenlegi helyzet gyors megváltozására pedig a jelek szerint nincs sok esély.

A forrásgyűjtésben csak mérsékelten érdekelt pénzügyi szolgáltatók ugyanis nem művelnek csodákat a kínálati oldalon: a minden különösebb feltétel nélkül elérhető, éven belüli időtávra lekötött betétek kamata évi 0,5-1 százalék környékén mozog, és a még több feltételhez – összeg, új forrás – kötött konstrukcióknál is ritka az évi két százalékosnál több kamatot ígérő banki ajánlat. A néhány tízmilliárdnyi, az alacsony kamatok miatt kieső kamatbevétel viszont vélhetően kevéssé aggasztja a döntéshozókat. Az alacsony kamat- és hozamszint ugyanis közvetve nagyságrendekkel több kiadástól kíméli meg az államot, mint amekkora bevételkiesést okoz, hiszen az adósságfinanszírozás jóval olcsóbbá válik.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek