Megtörtént Kínában, amire másfél évtizede nem volt példa: a gazdaságnak nem sikerült teljesítenie a pekingi vezetés által kitűzött célt. Konkrétan a GDP 7,5 százalékos növekedését, amely, ha nem is nagy mértékben, de túl optimista prognózisnak bizonyult. A tegnap közölt adatok szerint az utolsó negyedévben éves összehasonlításban 7,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami éves átlagban 7,4 százalékos bővülést eredményezett.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a 7,4 százalékos adat nem csak a világgazdasági átlagot múlta felül, de ez elemzők várakozását is. Ennek a hátterében az ipari termelés éves összehasonlításban lassuló, ám a 7,4 százalékos várakozásnál magasabb, 7,9 százalékos decemberi növekedése, illetve a kiskereskedelemnek a 11,7 százalékos prognózisokat szintén meghaladó, 11,9 százalékos növekedése állhat.
Összességében azonban a GDP-adat nem csak a kormány prognózisától marad el, de 24 év óta a legalacsonyabb, jóval lassabb az elmúlt években regisztráltaknál is. A kínai gazdaság 2012-ben és 2013-ban is 7,7 százalékkal tudott növekedni, míg 2011-ben, az euróválság legsúlyosabb évében még 9,3 százalékos volt a bővülés.
Vagyis a lassulásnak nem egyedüli magyarázata az euróövezeti gazdaság pangása, ennek ellenére a kínai statisztikai hivatal a mérsékeltebb ütemet részben „a bonyolult és volatilis nemzetközi környezettel” magyarázta. A másik fő ok szerintük az, hogy komoly kihívást jelent a fejlődés, a reformok és a stabilitás fenntartása.
Mindez elsősorban azt az irányváltást jelzi, hogy a pekingi vezetés az export vezérelte – elsősorban a környezetszennyező nehéziparra, illetve a külkereskedelemre alapuló – növekedést a hazai fogyasztás bővülésével váltaná fel. Ezt egyelőre rengeteg tényező akadályozza: az ingatlanpiac a túlkínálat miatt pang, miközben a hitelezési feltételek enyhítése egyelőre csak tűzoltásnak tűnik a burjánzó árnyékbankrendszer ellensúlyozására. Az ingatlanpiacon a beruházások növekedése ötéves mélypontra került tavaly. A 10,5 százalékos bővülés alig több mint a fele az előző évi, 19,8 százalékos bővülésnek.
Jóllehet a kínai kormány az év elején már elindította a régóta várt élénkítést, elemzők szerint a nagy infrastrukturális beruházások felgyorsítására szánt források növelése, illetve a hatósági árak egyre kiterjedtebb eltörlése aligha lesz elég ahhoz, hogy lendületben tartsák a gazdaságot. A stimulushoz a kínai jegybank is hozzátette a magáét, amikor november végén váratlanul kamatot vágott. Az egyéves betéti kamatlábat 25 bázisponttal 2,75 százalékra, a hitelezési kamatlábat pedig 40 bázisponttal 5,6 százalékra csökkentette a testület, amely több mint kétéves szünet után döntött a lazítás mellett.
Kérdés, a most közölt növekedési adat ismeretében mit lép a kínai vezetés. Több vezető tisztségviselő jelezte az elmúlt hónapokban, hogy egy fenntartható szintű növekedést fontosabbnak tartanak, mint az ütem gyorsítását. A Nemzetközi Valutaalap frissített prognózisában 6,8 százalékos bővüléssel számol erre az évre az ázsiai országban, ami a foglalkoztatási szint fenntartásához szükségesnek tartott hétszázalékos szint alatt van. A Financial Times azonban kiemeli: több tényező is jelentősen csökkenti ezt a nyomást. Egyfelől a GDP-növekedés lassulása fokozatos, és a világ második legnagyobb gazdaságában tavaly is meghaladta a 13 milliót az új munkahelyek száma. Másfelől az egykepolitika egyik következményeként 2011 óta a kínai társadalom is öregszik: a munkaképes korúak száma tavaly 3,71 millióval csökkent – így a hivatalos munkanélküliségi ráta évek óta változatlanul 4,1 százalékon áll.
Könnyen lehet tehát, hogy nem csak a két számjegyű növekedésnek mondhat búcsút Kína, de a 7 százalékos szintnek is. A Wall Street Journal szerint a pekingi vezetés sem tart ettől – a tavaly márciusban elindított reformok is ezt jelezhették. Ezek nem csak a nehézipari termelés visszafogását irányozták elő, de a korrupció elleni küzdelmet is. Ez a lépés nem csak olcsóbbá tehet egyes nagyberuházásokat, de lassíthatja azok megvalósulását. A Bank of America becslése szerint a megszorításnak ez a fajtája 0,6–1,5 százalékkal vetette vissza a GDP növekedését.
Mindez a környezetbarátabb technológiák terjesztésén túl jelzi azt is, hogy Peking igyekszik csökkenteni a nehézipar arányát a gazdaságban. Ennek megfelelően – és nyilvánvalóan a GDP-növekedés lassulásával is összefüggésben – az energiakibocsátás növekedése is 1998 óta a legkisebb mértékben, 3,2 százalékkal nőtt 2014-ben. Mindeközben a szénfelhasználás 2,1 százalékkal esett vissza éves alapon az első 11 hónapban.
Mindez a környezetbarátabb technológiák terjesztésén túl jelzi azt is, hogy Peking igyekszik csökkenteni a nehézipar arányát a gazdaságban. Ennek megfelelően – és nyilvánvalóan a GDP-növekedés lassulásával is összefüggésben – az energiakibocsátás növekedése is 1998 óta a legkisebb mértékben, 3,2 százalékkal nőtt 2014-ben. Mindeközben a szénfelhasználás 2,1 százalékkal esett vissza éves alapon az első 11 hónapban. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.