Az OTP jól jár, a kicsik annál rosszabbul
A bankadó mértékére konkrét számok szerepelnek az EBRD-vel kötött megállapodásban 2016-ra és 2017-re is – közölte Orbán Viktor az Erste Bank állami bevásárlásáról kötött szándéknyilatkozat aláírásán, ám azt nem árulta el: tulajdonképpen miként is változnak a kulcsok. „Mindenféle mutatók” szerepelnek megfogalmazása szerint a megállapodásban, amelyek „magyarra lefordítva” azt jelentik, hogy a különadóból származó bevétel 60 milliárddal csökken. „Úgy tárgyaltam, hogy magam előtt toltam a gazdasági minisztert, aki ezeket a bonyolult számításokat képes elvégezni és lefordítani arra a nyelvre, amit én beszélek” – hárította el a kérdést.
Pedig a dolog nem annyira bonyolult: a kétkulcsos rendszert egykulcsossá teszik. Az idén 50 milliárd forintos mérlegfőösszegig 0,15 százalék volt az adó, míg a felett kellett 0,53 százalékot fizetni. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kedd reggeli közszolgálati hírműsoroknak adott interjúiban bejelentette, az új egykulcsos adó jövőre 0,31 százalék lesz. Az pedig az EBRD-vel aláírt megállapodásból derül ki, hogy 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21 százalék, majd ezt követően az adót összhangba hozzák az uniós normákkal. A 2017-es csökkentés újabb 22 milliárdos kiesést jelent, így két év alatt több mint a felével csökken a teher (az idén 144 milliárdos bevételt várnak ebből a forrásból).
Varga Mihály azt mondta, hogy az ősszel az adócsomaggal együtt fogadhatják majd el a mérséklésről szóló törvényjavaslatot, bár a magyar bankadó így is jelentősnek lesz mondható. A kiesést a 2016-ban már két százalék fölé várt növekedésből pótolnák, hiszen az önmagában 200-250 milliárd forint többletbevételt hoz a költésgvetésnek. Az engedményt azzal indokolta, hogy a hitelezési aktívitást növelése miatt volt rá szükség, ugyanakkor azt is közölte, hogy a pénzintézetek nem vállaltak külön programokat, egyedül az Erste vetette fel ezt (170 milliárdos csomagot vállalt az osztrák bank).
Varga Mihály a Kossuth Rádió reggeli műsorában kiemelte: 2016-ban a kormány 2 százalék feletti gazdasági növekedést vár, aminek köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forintos költségvetési többletbevétellel lehet számolni. Elmondta, ennek egy részéből lehet a bankadóból a hitelezési aktivitás növekedése érdekében engedményt tenni.
Nem túl bonyolult számítással egyébként az is kideríthető, ki kapja az engedmény nagy részét. Az új bankadóval azok a pénzintézetek járnak jól, amelyeknek mérlegfőösszege 50 milliárd forint felett van, és azok rosszul, amelyek ez alatt vannak. Nagy általánosságban ez úgy néz ki, hogy a közepes és nagybankok sokkal kevesebbet fizetnek majd a korábbinál, míg a takarékszövetkezetek és a kisbankok meg valamivel többet.
Összehasonlítható adatok csak a 2013-as évről vannak, az MNB statisztikái szerint a 30 hitelintézet volt akkor a határ felett, vagyis fizet majd kisebb bankadót jövőre (valószínűleg ennél többen lesznek, akik jobban járnak, hiszen három év alatt azért emelkedhet a mérlegfőösszeg). Ez a harminc bank adja össze a bankadó jó részét (a 2013-as adatok alapján 143 milliárdot kell fizetniük), míg a többiek összesen – ez közel 120 intézmény – kevesebb mint 2,5 milliárddal járulnak hozzá ezen a soron a közös kasszához.
Az intézkedéssel a legjobban a legnagyobb bank jár: az OTP és leánybankjai a 2013-as mérlegfőösszeg alapján 43 milliárd forintot fizetnek az idén, míg – ugyanezen a bázison, de az új terhekkel számolva – míg jövőre az adó összege 25 milliárd forintra csökken, 2017-re pedig 17 milliárd forintra apad.
Kiszáll az állam a rendszerből
Kivonja magát a bankrendszerből az állam, az EBRD-vel kötött megállapodás nem csak az adó csökkentéséről szól ugyanis. A dokumentumban a kormány vállalta, hogy a devizaalapú hitelek forintosításánál a bankoknak nem származik az árfolyamkockázatból eredő további terhe. Kikötés, hogy a kabinet nem dönthet a magáncsőd intézményéről a Magyar Bankszövetség támogatása nélkül, de – mint Varga Mihály közölte – azt is vállalták, hogy a kormány nem vásárol többet nagybankot, továbbá, hogy “az állam tulajdonában lévő magyar banki tulajdontól három éven belül meg fogunk válni”.
