Enyhült a kiállás a görögökkel szemben
Szép lassan érik a kompromisszum a görög adósság rendezésével kapcsolatban: a nyilatkozatok szintjén legalábbis mindkét fél kész arra, hogy megoldást találjon a 240 milliárd euró körül nemzetközi hitel megoldására. A határvonal jelenleg az adósság visszafizetésénél húzódik – az athéni vezetés nyitottságát mutatja, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfő a hétvégén állítólag jelezte, már nem követelik az összesen 320 milliárd eurót meghaladó államadósság leírását.
Cserében a világ vezetői hirtelen szolidárisak lettek a 2008 óta súlyos válsággal küzdő görögökkel. Az aggódók kórusába még Barack Obama is beszállt. „Nem lehet folyamatosan prés alatt tartani az olyan országokat, amelyek egy válság közepén vannak” – fogalmazott az amerikai elnök a CNN-nek, kiemelve, nagyon nehéz strukturális reformokat elvárni, amikor az emberek életszínvonala negyedével zuhant. „Fontos a fiskális fegyelem, de saját múltunkból azt tanultuk, hogy a hiány csökkentésének és az egyensúly megteremtésének legjobb módja a növekedés” – tette hozzá Obama.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter is késznek mutatkozott a tárgyalásra, amikor Párizsban találkozott görög kollégájával, Janisz Varufakisszal. „Nem, nem fogjuk lenullázni, de tárgyalhatunk, és lehetséges a fizetés halasztása is” – közölte Sapin egy tévéinterjúban. Varufakisz pedig arról beszélt: Athén nem tart igényt több hitelre, és május végére megegyezik a hitelezőkkel. Ehhez arra lenne szükség, hogy az Európai Központi Bank továbbra is folyósítson a görög bankok számára likviditást, amihez viszont elvben az kell, hogy a görögök megfeleljenek a hitelprogram feltételeinek.
Párizs az első helyszíne volt annak a turnénak, amelyet az új görög kormány tagjai kezdtek európai vezetőtársaik meggyőzésére. A legfontosabb állomás Brüsszel, ahol Ciprasz holnap találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. A politikus – aki luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter korában az eurócsoport vezetőjeként részt vett a görög hitelprogramok kidolgozásában – szintén változtatott merev álláspontján. A Handelsblatt azt írja, Juncker ma már úgy látja: fel kellene hagyni a trojkával – az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból, illetve a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelezői hármas a mentőcsomaggal fenntartott euróövezeti országokban a megszorítások és a szigorú felügyelet szinonimája lett. A bizottsági elnök azt szabná a „megalázó látogatások” beszüntetésének feltételéül, hogy a görögök tartják magukat azokhoz a reformokhoz, amelyekről a trojka nyomására határoztak.
A Sziriza vezette kormánykoalíció viszont egyik első intézkedéseként leállította a pireuszi kikötő és a legnagyobb közműszolgáltató, a PPC privatizációját, amire az előző kormányok tettek ígéretet. Varufakisz erről a Le Monde-nak úgy nyilatkozott: nem államosítani akarnak, csak úgy látják, „deflációs válság közepén nem túl okos a családi ezüstöt elkótyavetyélni”.
