Adócsökkentés a minimálbér-emelés kulcsa
A jövő évi költségvetés benyújtásáig azonban kevés az idő: a Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy április végéig beterjesztenék a dokumentumot – a kész büdzsétervet pedig néhány héten belül már meg is kapná a Költségvetési Tanács. Az kevéssé valószínű, hogy három hét alatt a szakszervezetek és a munkáltatók meg tudnának állapodni a kérdésről.
A minimálbér valóban gyalázatosan alacsony a létminimum szintjéhez képest, a törvényileg szabályozott legkisebb bért azonban nem szociális, hanem munkaerő-piaci kategóriaként kell kezelni – mondta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy véli, a minimálbér nagyságát alapvetően a magyar gazdaság teljesítménye, a vállalatok hatékonysága, az előállított hozzáadott érték befolyásolja. Szerinte az elmúlt években jellemzően 3-5 százalék körül alakuló minimálbér-emelésnél nagyobb mértékű akkor képzelhető el, ha ezzel párhuzamosan megváltozik az adó- és járulékrendszer struktúrája, és az eddiginél lényegesen kisebb teher hárul a vállalkozásokra.
Ezen a ponton valóban lehet egyetértés a szereplők között. A MaSzSz szerint is a minimálbérrel kapcsolatos megállapodás részévé kell tenni az adókörnyezet változását. 2010 óta a minimálbér bruttója mintegy 31500 forinttal, 105 ezer forintra nőtt, ám a növekményből – amit a munkáltatóknak mindenképpen ki kell termelnie – mindössze 8500 forint maradt a dolgozóknál – hívta fel a figyelmet Kordás László.
A kabinet is nyitott lehet: az egyszámjegyű szja bevezetését Orbán Viktor kormányfő már két éve szorgalmazza, miközben a február végi évértékelőjében a kormányfő arról is beszélt, hogy a kormány a munkaadók és munkavállalók bevonásával hosszú távú béremelési programon dolgoznak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig éppen a múlt héten hozta előre az adócsökkentés időpontját: míg korábban ezt 4-5 százalékos növekedés esetén tartotta elképzelhetőnek, a múlt héten már azt mondta, hogy még ebben a ciklusban sor kerülhet rá.
Az is tény, az emelésért cserébe a vállalkozásoknak is kapniuk kell valamit. Dávid Ferenc hosszú távon kiszámítható szabályrendszert sürgetett az adócsökkentés mellett, ami a többi között a beruházások, a hitelpolitika, az infláció, a versenyképességi helyzet figyelembe vételével a munkaadói, a munkavállalói és állami oldal konszenzusával jön létre.
„Ha kellő átgondoltság nélkül kiszakítjuk a minimálbér kérdését a gazdasági összefüggések közül, az elbocsátásokkal, a feketegazdaság növekedésével és jókora költségvetési kieséssel járhat” – hívta fel a figyelmet a VOSZ főtitkára.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára, Dunai Péter szintén mindenkit óvna a hirtelen, átgondolatlan lépésektől, ugyanakkor úgy véli, ha megjelenik az uniós források hatékonyságnövelő hatása, az jó alapot teremthet a minimálbér növeléséhez.
Jót tenne az egy számjegyű szja
A Világgazdaság számításai szerint ha a kormány a jelenlegi adótörvények mellett emelné fel 88 ezer nettóra a minimálbér értékét, bruttó 135 ezret – kellene adni. Ez a munkáltatóknál összesen 38 ezer forintos, vagyis 28 százalékos költségnövekedést okozna, azaz a bérköltség a jelenlegi 135 ezerről több mint 173 ezerre nőne. Ha egy számjegyű – 9 százalékos – szja bevezetésével számolunk, akkor a mostani 105 ezer forintos minimálbér 76 ezer forintot jelentene nettóban. Így már a létminimum eléréséhez a bruttó minimálbért csak 122 ezer forintra – 17 ezer forinttal – kellene emelni, ami a vállalatoknak 22 ezer forintos, vagyis 16 százalékos bérköltség-növekedést okozna.
