"A magyar költségvetés összeállításakor a kormány az eurózóna 1,1 százalékos növekedésével számolt. Az erősebb javulás és erősebb német növekedés a magyar gazdaság növekedési kilátásait is erősen javítja" - mondta az MTI-nek a nagykövet Párizsban, az időközi gazdasági előrejelzés bemutatását követően.
Az OECD a G7-országok, Kína, India, Brazília és az eurózóna növekedési kilátásait vizsgálta. Novemberhez képest az eurózónában, Japánban és Indiában gyorsult a növekedés üteme, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kínában jelentősen nem változott, érezhető lassulás pedig csak a nyersanyagok exportjától függő országokban, például Brazíliában és Kanadában volt.
A javulás oka az OECD szerint az, hogy a tartósan alacsony olajárak nettó pozitív hatással vannak a világgazdaságra és a fogyasztásra, valamint az alacsony inflációs környezet számos gazdaságban lehetőséget teremtett a monetáris politika lazítására, amely szintén pozitívan járul hozzá a világgazdaság rövid távú kilátásaihoz. A növekedési ütem azonban az OECD szerint továbbra is visszafogott: a reálgazdaságba történő befektetések bővülése lassú marad hasonlóan a csökkenési üteméhez.
A magyar export közel hatvan százalékát fogadó eurózóna korábbi 1,1 százalékos növekedési előrejelzését 1,4-re, Németországát pedig 1,1-ről 1,7-re módosította az OECD - hívta fel a figyelmet Cséfalvay Zoltán. Jövőre két százalékos növekedéssel számol az OECD az eurózónában, az is 0,3 százalékkal jobb, mint a novemberi előrejelzés számai.
Az eurózónára vonatkozó novemberi előrejelzés megegyezett az Európai Bizottság őszi előrejelzésével, ami Magyarország számára azért fontos, mert a magyar költségvetés makrogazdasági pályája az Európai Bizottság akkori előrejelzésével számolt - hangsúlyozta a nagykövet.
Az eurózóna tartós növekedéséhez az OECD szerint szükség van a befektetések növelésére, ezért a 315 milliárd eurós Juncker-tervet jó irányba tett lépésnek ítélte meg a szervezet. Cséfalvay kiemelte: az OECD azt is pozitívumnak látja, hogy a csomag kiemelten foglalkozik az infrastruktúrával és a hálózati iparágakkal, de a gazdasági húzóhatás erősítéséhez ezeken a területeken további reformlépéseket javasol a közös piac kialakításában, például az energia területén.
A nagykövet a világgazdaság kilátásait illetően két kiemelt kockázatra hívta fel a figyelmet az eurózónában. Egyrészt szükség lenne a fiskális szabályozási bizalom helyreállítására, másrészt kockázatot jelent, hogy több országban negatív tartományba kerültek az állampapírhozamok. Ennek hatására a befektetők kiemelten keresik a magasabb hozamú pénzügyi eszközöket, amelyek nagyobb kockázatot is jelentenek, a felerősödő kereslet miatt pedig csökkentek a hozamkülönbségek a kockázatmentes és kockázatos értékpapírok között.
