Magyar gazdaság

Egyre több folyik be a cselédadóból, havonta ezren regisztrálnak

Tavaly havonta átlagosan ezren jelezték a NAV-nak, hogy háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak.

A bejárónők, kertészek, takarítónők és szakácsok után tavaly már 26,3 millió forint regisztrációs díjat fizettek be a foglalkoztatók, csaknem ötször többet, mint a fizetési kötelezettség bevezetését követő első teljes évben, 2011-ben. Akkor még csak 5,3, egy évvel később 11,2, 2013-ben 23,4 millió forint cselédadó folyt be a költségvetésbe, míg 2010-ben, amikor augusztus közepén hatályba lépett a jogszabály, mindössze 800 ezer forint volt a bevétel. A költségvetésnek összességében csak szerény, összesen 67 millió forint bevétele származott az elmúlt öt évben ebből az adónemből.

Aki háztartási alkalmazottat foglalkoztat, annak havonta, vagy több hónapra szóló foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt előre – az adóhatóság telefonos ügyfélszolgálatán vagy az ügyfélkapun keresztül – be kell azt jelentenie az adóhatóságnál, és havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A cselédadó összege független attól, hogy az alkalmazott hány napot vasal, kertészkedik, főz, mos, vagy takarít egy hónapban. Aki az alkalmazottját nem jelenti be, akár százezer forint mulasztási bírsággal is sújtható.

A NAV a következő tevékenységeket ismeri el háztartási munkaként: lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Akik ilyen tevékenységből élnek, azoknak a jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek számít, így nem kell adót fizetniük.

Az Eurostat becsült adatai szerint az EU-ban 2,6 millió főre tehető a háztartási alkalmazottak száma, 89 százalékuk nő, és mintegy felük bevándorló. A háztartási munka az elszigeteltség és a magányos munkavégzés miatt az egyik legvédtelenebb és legkisebb láthatósággal bíró foglalkoztatási forma.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek