Három év múlva nem véd már az EU-ban a svájci banktitok

Megegyezés Automatikusan továbbítja Svájc az uniós állampolgárok számláiról szóló adatokat – az erről szóló egyeztetést tegnap zárta le az Európai Bizottság és Bern. Brüsszel azt reméli, hogy a megállapodás hatályba lépésétől, 2018-tól jóval nehezebbé válik az adóelkerülés céljából svájci számlákra menekített uniós jövedelmek eltitkolása.

Az egyezmény még aláírásra vár, amely a felek reményei szerint még a nyár előtt megtörténik. Ennél azonban nagyobb kihívást jelent, hogy a svájciak akár népszavazást is kiírhatnak a kérdésben. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja mindenesetre optimista, és azt reméli, hogy más európai országokkal is hamarosan sikerül megkötni a banki információk átadására vonatkozó megállapodásokat. Hasonló egyeztetés folyik Svájc és az USA között is.

A svájci bankok 2017-től gyűjtik a náluk meglévő számlák adatait, amelyeket a következő évtől osztanak majd meg az EU-tagállamok adóhatóságaival. Évente átadják azoknak a számlaegyenlegét és személyes adatait (név, cím, adóazonosító, születési dátum), akiknek Svájcban bankszámlájuk van. Az egyezmény OECD/G20 adatcseréről szóló rendszerét követi, amely szintén 2017–2018-tól ír elő automatikus adatcserét a csatlakozó országok között. Azt Svájc már tavaly ősszel aláírta.

A magyar kormány – több más államhoz hasonlóan – két évvel ezelőtt próbálkozott azzal, hogy megadóztassa a Svájcba menekített magyarországi eredetű pénzeket. A 35 százalékos adó kivetése érdekében igyekezett megállapodást kötni Bernnel. Ez a svájci jegybank által kidolgozott, úgynevezett Rubik-egyezmény sémáját követte volna, amely szerint egy számla tulajdonosa megőrizheti névtelenségét, ha adót fizet a számlán felhalmozott tőke és annak kamatai után is.