Kétharmados értéken van a magyarok boldogságszintje
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságfelmérés magyarok szubjektív boldogságszintje 67 százalékon áll – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Szinapszis közvéleménykutató cég végzett abból az alkalomból, hogy ma van a boldogság világnapja, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre még 2012 nyarán. A 18 és 50 éves korosztály körében készült kutatás eredményei szerint akiknek megfelelő a létbiztonságuk, azok a boldogság forrását már nem az anyagi javak további növelésében látják, hanem az emberi kapcsolatokban és a minőségi szabadidőben. Akiknek viszont nincs meg az anyagi biztonságérzetük, elsősorban jövedelemnövekedéstől várják a boldogságot.
A Coca-Cola felkérésére készült felmérés alapján a férfiak 35, a nők 48 százaléka érzi magát inkább boldognak, mint boldogtalannak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél nagyobb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nem azt teszik, amit szeretnének. Sokan úgy érzik, hogy a valóság és a vágyaik között nagy a távolság. Az iskolai végzettség szintje meghatározó: a főiskolát, egyetemet végzettek átlagosan 70, míg az érettségizettek átlagosan 64 százalékot adtak meg.
Az összesített Oxfordi (objektív) boldogságátlag alapján megállapítható, hogy akik alapvetően boldogabbak, azok több szabadidőt, míg akik nem kifejezetten boldogok, több pénzt szeretnének, attól várva a boldogságszintjük emelkedését.
A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy a boldogságát az növelné, ha több pénze lenne, míg csaknem ugyanennyien a szabadidős lehetőségeik bővüléséről vélekednek így. Utóbbit a fiatalabbak 38 százaléka jelölte meg, míg az idősebbek csupán negyede.
