Kilenchavi csúcson a forint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Háromnegyed éves csúcson jár a forint az euróval szemben, amelyben fontos szerepet játszik az Európai Központi Bank pénznyomtatási programja, de kellett hozzá Magyarország megítélésének javulása is. Az eurót most 303 forint alatt jegyzik, pedig január közepén még 326-os szint felett történelmi mélyponton járt a hazai fizetőeszköz.
A feltörekvő piaci devizák az elmúlt hónapban sokat profitáltak abból, hogy az EKB elnöke, Mario Draghi január végén havi 60 milliárd eurós eszközvásárlást hirdetett, amely tartalmazza állampapírok vételét is. Az EKB programja ma indul el. E mellett a Federal Reserve is kitart a nullaszázalékos kamat tartása mellett, és Janet Yellen Fed-elnök azt mondta, jelezni fognak a kamatemelés előtt. Miután eddig nem tartalmazott ilyen jelzést a Fed kamatdöntések utáni közleménye, így még néhány hónapig biztosan nem szigorítanak.
Az EKB és a Fed laza monetáris politikája pedig minden kialakuló kockázatot vagy mélyülő válságot (görög válság, orosz-krán konfliktus) elterelt a figyelem középpontjából. A forintot mindezek mellett az is támogatta, hogy a magyar gazdaság a korábban gondoltnál gyorsabb növekedési pályán halad, és az egyre mélyebben húzódó inflációs pálya mellett növekszik a reálkamat, hiszen a Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem nyúlt a 2,1 százalékos irányadó kamathoz. A negatív inflációs számok pedig még akkor is nagy reálkamatot eredményeznek, ha az MNB márciusban újraindítja a kamatvágási ciklusát. Ennek keretében azonban a legtöbb elemző szerint legfeljebb 30-60 bázispontos kamatvágás várható összesen. Ezek mellett egy nagyon fontos, a forint erősödését támogató belső tényező az, hogy egyre többen várják Magyarország felminősítését. Jelenleg mindhárom hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” kategóriában tartja Magyarországot, de a kedvezőbb fundamentumok segíthetnek azon, hogy ez már nem legyen így sok ideig. A Moody’s pénteken vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását, és a hitelminősítő elmúlt hetekben tett nyilatkozatai alapján jogos lehet az optimizmus. A Moody’s pozitívan értékelte a bankadó tervezett csökkentését, és a hitelminősítő az államadósság lassú csökkenését várja.
Ha két hitelminősítőnél javítaná az adósminősítésünket, akkor több kötvényalap vásárolhatná a magyar állampapírokat, hiszen sokaknak a befektetési politikája tiltja a bóvli minősítésű kötvények tartását. Bámli Károly, a Commerzbank elemzője kiemelte, hogy a felminősítésnek eddig több tényező is útjában állt. Ilyen az államadósság, amely a forint esése következtében nem igazán csökkent (a magas devizaarány miatt), és az is a felminősítés útjában állt, hogy a bankok hitelezési aktivitása visszafogott volt, amely negatívan hatott a gazdasági növekedésre.
„A bankadóval kapcsolatos nemrég bejelentett intézkedések és a hazai deviza árfolyamának elmúlt időszakban látott felértékelődése ezen tényezők negatív hatásait tompíthatják, így nagyobb az esélye egy kedvező értékelésnek” – fejtette ki Bámli. Ha ez valósággá válik, akkor hosszú idő után ismét a 300-as szintek környékére erősödhet a forint. Igaz, több elemző csak azt várja, hogy a hitelminősítők stabilról pozitívra változtatják a kilátást, vagyis a felminősítés előszobájába kerülhetünk. A pesszimisták szerint viszont a kedvezőbb minősítés útjában áll a továbbra is kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a költségvetés szerkezeti problémája.


