Nagy ugrást szeretne az EKB elnöke

Ugrásszerű változást sürgetett az eurózóna intézményrendszerében Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy hétfőn este elmondott beszédében. El kell mozdulnunk a nemzeti gazdaságpolitikák számára alkotott szabályok és előírások rendszere felől egy olyan rendszer felé, amely közös intézményekben osztja meg a szuverenitást – fogalmazott Draghi. Szerinte az eurózóna országai között még nem elég erős a konvergencia ahhoz, hogy el lehessen oszlatni a kohéziót övező kételyeket, de ahhoz már elég szoros az integráció, hogy még csak eljátszani se lehessen a visszacsinálás gondolatával.

Az EKB elnöke már az eurózóna adósságválságának mélypontja, 2012 eleje óta sürgeti a az erősebb integrációt, míg a banki, a költségvetési, majd a gazdasági unió lépcsőfokain keresztül el nem érik a politikai uniót. Arról nem szólt Draghi, hogy milyen intézményrendszert szeretne, de arra kitért: hiába vizsgáltak uniós szinten olyan problémákat, mint a munkaerő-költségekben vagy a kereskedelmi többletek terén mutatkozó egyensúlyhiány, ennek nem sok hatása volt eddig a nemzeti szintű döntéshozatali folyamatokra.

Az európai országok sorozatosan megszegik a költségvetési előírásokat – figyelmeztetett Draghi –, ami egymásközt is rongálja a bizalmat. Pedig most már volna mire vigyázni: az euróövezetben stabilan javul a gazdasági helyzet – tette hozzá –, a legtöbb indikátor szerint folytatódik a tartós fellendülés. Az üzleti és a fogyasztói bizalom erősödik, a növekedési prognózisokat felfelé módosították, a banki hitelezés mind keresleti, mind kínálati oldalról javul.

A jegybankelnök szavait tegnap több mutató is alátámasztotta. A német ZEW gazdaságkutató intézet indexe szerint márciusban nagyot javult az eurózónában az üzleti hangulat (52,7 pontról 62,4 pontra) és a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe is (45,5 pontról 55,1-re). A korábbinál valamivel derűsebb az inflációs helyzet: a végleges adatok szerint februárban az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek az árak, szemben a januári 1,6 százalékos visszaeséssel. Év/év alapon csak 0,3 százalékos csökkenést mutatott ki az Eurostat az előző havi 0,6 százalékos mínusz után.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 0,7 százalék lett, 0,1 százalékponttal magasabb a januárinál. Mindez persze messze nem jelenti azt, hogy nincs deflációs veszély – ennek elhárításában az EKB múlt héten megkezdett államkötvény-vásárlási programja játszhat nagyobb szerepet. Segíthet a foglalkoztatás javulása is: 2014 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 0,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, így 146,8 millió aktív korúnak volt állása. (A 28 tagú Európai Unióban 226,7 millió foglalkoztatott volt, 1 százalékkal több, mint 2013 végén.) Lassan javul a munkanélküliségi ráta is, tavaly decemberben 11,4 százalék volt az eurózónában, ez a legalacsonyabb arány 2012 augusztusa óta.

Újabb köröket fut Athén

Külön tárgyalásokra is ki akarja használni a görög kormányfő a holnap kezdődő uniós csúcsot: Alekszisz Ciprasz a Reuters értesülése szerint jelezte Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, hogy országa finanszírozási szükségleteit szeretné megvitatni Angela Merkel német kancellár, Mario Draghi EKB-elnök, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Francois Hollande francia államfő részvételével. Ciprasz ettől függetlenül hétfőn Berlinben találkozik Merkellel, nemsokára pedig Moszkvába is ellátogat, mint egy görög kormányzati forrás az AFP-nek elmondta, Vlagyimir Putyin elnök meghívására. A görög miniszterelnököt eredetileg májusra várták, a győzelem napján tartandó ünnepségekre, de valószínűleg már korábban odautazik. A második világháború más összefüggésben is visszatérő motívum, miután a görög sajtóban és egyes politikusok nyilatkozataiban rendre előkerül, hogy Berlinnek meg kellene térítenie a háborús károkat, ami mindjárt enyhítene az adóssághelyzeten. A német vezetés mindeddig elzárkózott ez elől, ám tegnap a kormányban résztvevő szociáldemokrata párt két vezető politikusa is úgy nyilatkozott a Spiegel Online-nak, hogy beszélni kellene a kérdésről, de azt nem szabad összekapcsolni a jelenlegi válsággal.