Romló növekedési kilátások

A magyar gazdaság elmúlt évi adatai – főként első ránézésre – kifejezetten kedvezőek, az egyszeri tényezők hatása azonban múlik, a növekedés alapvető változtatások nélkül hosszú távon aligha fenntartható, derült ki az Egerben zajló Médiapiac konferencián. Három ismert közgazdász, Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank Zrt. és OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója, Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, valamint Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára egyetértettek abban, hogy miközben a tavalyi, kiemelkedő gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedése, s az alacsony infláció is kedvező képet fest az ország gazdaságáról, addig számos ponton van ok az aggodalomra is.

Becsei András szerint a bankszektor folyamatos (az állami intézkedésekre visszavezethető) tőkevesztése növekedési kockázatokat rejt magában. Az elmúlt években a gazdaságot a megemelkedő állami beruházások pörgették, ám az uniós ciklusváltás miatt kiesés következik ebben. A pótláshoz nagy szükség volna a magánberuházásokra, ám ehhez rendezni kell a bankszektor helyzetét. Becsei András úgy véli, ebben az évben és jövőre erős, de a tavalyinál alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés, de kérdés, hogy az ütem középtávon fennmaradhat-e. A GDP 2017-es, 2018-as alakulása szempontjából meghatározóak lesznek az idén és jövőre megvalósuló fejlesztések, ám ezek nagyban függnek a közeljövő pályázati lehetőségektől. Bízik a fenntartható növekedésben, de előfordulhat, hogy a mostani, jó eredmények csak átmenetiek.

Chikán Attila úgy véli: a kedvező mutatók mellett vannak kifejezetten rosszak is, ilyenek az oktatási, egészségügyi és jövedelmi jellemzők, amelyek hosszú távon problémásak. Magyarországon az OECD-országok átlagához képest feleakkora termelékenység, s ez nem abból fakad, hogy a hazai munkaerő rosszabbul, vagy kevesebbet dolgozik. Az összteljesítménnyel vannak gondok, amely inkább az intézményrendszer hibája. Változások kellenek az oktatásban és a kutatás-fejlesztés területén, hogy megalapozzuk a jövő növekedését.

Mellár Tamás arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt két évben a GDP tíz százalékát elérő uniós támogatás érkezett az országba, de ezek összesen ötszázaléknyi GDP-növekedést eredményeztek – nem túl jó hatékonysággal használja tehát fel a forrásokat az ország. A rezsicsökkentés fékezte az inflációt, ám ennek következtében az önkormányzati közműcégek adósságállománya 1100 milliárd forintra nőtt, ezt valamikor konszolidálni kell. A GDP-arányos oktatási, egészségügyi kiadások harmadával csökkentek, ám a stratégiai jelentőségű oktatásba, kutatás-fejlesztésbe több pénzt kell fektetnie az államnak. Hiába teremtene egy jótündér félmillió új munkahelyet Magyarországon, százezret sikerülne betölteni belőle - véli Mellár. Szerinte zsákutcában vagyunk, ideje volna visszafordulnunk.

Koncentráció a médiapiacon

További koncentrációra számítanak a médiapiac vezetői – derült ki a Médiapiac konferencián. A Fórum Média Kiadó további akvizíciókat tervez – mondta el Győrfi Nóra a cég ügyvezetője. Tovább bővítenék, erősítenék szakmai kiadványaikat. Varga Zoltán, a Sanoma portfólióját megvásárló Central Médiacsoport tulajdonosa, vezérigazgatója azt mondta: immár szakmai befektetőnek érzi magát. A lapok, portálok egy részétől megváltak ugyan, de már felvásárlásokban gondolkodnak. Mihók Attila, a Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a cégcsoport ugyan organikus növekedést tervez, a következő hetekben új termékekkel jelentkezik, de a márkák kiterjesztését és akvizíciókat is elképzelhetőnek tart.