Rövid távon is gondot okozhat a görög állam finanszírozása
A The Financial Times üzleti lapnak adott interjújában a holland politikus azt üzente a görögöknek, jobb lenne, ha a hitelprogram négy hónapos meghosszabbításának feltételéül szabott reformprogram egyes elemeit elkezdenék megvalósítani, mielőtt az újratárgyalás lezárul. Dijsselbloem úgy látja, vannak részek, amelyeket már most teljesíteni lehet – ezeket várják el a kifizetés fejében.
Ez tehát azt jelenti, hogy a Sziriza vezette görög kormánynak tényleg lépnie kell. A pénzre ugyanis szüksége van az országnak, enélkül akár már március végén nehéz helyzetbe kerülhet. Ezzel a hitelminősítők is tisztában vannak, nem véletlen, hogy nemrég a Moody’s felülvizsgálat alá vette a görögök államkötvény-besorolását, amely már így is Caa1 szinten, vagyis mélyen a spekulatív sávban van. A Moody’s szerint ha a görög kormány a következő néhány hétben nem tud egyezségre jutni a hivatalos hitelezőkkel, az megnövelné a magánszektor adósságtörlesztési csődjének valószínűségét, és a hitelprogram nyújtotta biztosítékok nélkül Görögország számára igen nehézzé válhat már a rövid távú finanszírozási igények kielégítése is.
Görögországnak ebben az évben 16 milliárd euró körüli hosszú távú adósságot kell törlesztenie, emellett 14,6 milliárd euró értékben kell megújítania kincstárjegyeket, a kamattörlesztések pedig további 4 milliárd eurót visznek el. Ebből 4,3 milliárd már ebben a hónapban esedékes, beleértve egy 1,4 milliárdos törlesztést a Nemzetközi Valutaalap felé. Athén helyzetét az is rontja, hogy a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem képes finanszírozni magát – a hosszú távú államkötvények kamata jóval a kockázatos szint határa felett, 10 százalék körül mozog.
Mindezek ellenére a Financial Times szerint nem sok jele van annak, hogy Athén a múlt hét elején benyújtott, hatoldalas reformlista bármelyik elemét készülne megvalósítani. Sőt, írja a lap uniós tisztviselőkre hivatkozva, a görög kormány több ígérete alól igyekszik kibújni. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter az AP-nek azt jelezte: a július-augusztusban esedékes, 6,7 milliárd eurónyi EKB-kötvény kifizetését is szeretnék átütemezni.
Vita a mentettek között
Élesen bírálta a portugál és a spanyol kormány Alekszisz Cipraszt. A görög kormányfő korábban azzal vádolta a két dél-európai országot, hogy akadályozzák őt, amikor kedvezőbb feltételeket igyekszik kiharcolni a mentőhitel visszafizetésére. A korábban mentőhitelt igénybe vevő két ország valóban a feltételek tiszteletben tartására hívta fel Athén figyelmét. A civakodásba tegnap az Európai Bizottság is beszállt, jelezve, hogy megpróbál békítőként fellépni a három ország között.
