Csak egy kicsit segített az NHP
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság[caption id="" align="alignnone" width="1000"]
Matolcsy György jegybankelnök 2013 június elsején indította el a kkv-k számára kedvezményes hitelt biztosító programot[/caption]A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja csak nagyon korlátozott mértékben tudta elérni eredeti célját, vagyis a kkv-k hitelhez jutásának elősegítését, és ezen keresztül a szektor beruházási aktivitásának növekedést – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) kkv-k körében készült kutatásából. A szakértők – akik 2013 októbere és 2014 októbere között négyszer kérdezték meg a kkv-kat – arra jutottak, hogy kevés olyan cég kapott pénzt Matolcsy György ingyenhitelén keresztül, amelyeknek e nélkül nem sikerült volna forráshoz jutni. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy valószínűleg éppen emiatt terjesztette ki a hitelprogramot az MNB, és indította el az NHP+-t, amelynek segítségével a kockázatosabb cégek is kaphatnak hitelt.
Pedig az MNB éppen a napokban dicsekedett azzal, hogy az NHP két szakaszában összesen közel 21 ezer vállalkozás jutott hozzá több mint 1360 milliárd forinthoz. Az elmúlt hónapokban a korábbiaknál jóval alacsonyabb hitelfelvételt pedig azzal magyarázták, hogy a szezonális hatások miatt az NHP igénybevétele visszafogottabb az év első hónapjaiban. Matolcsy György és az MNB vezetői sokszor érvelnek azzal, hogy a tavalyi 3,6 százalékos gazdasági növekedésben komoly szerepe volt hitelprogramnak, és idén is hozzájárulhat a GDP-bővüléshez. Az kétségtelen, hogy a hitelprogramnak fontos szerepe volt abban, hogy tavaly 14 százalékkal nőttek a beruházások. Igaz, a beruházások növekedésében az uniós források gyorsuló lehívása is látható, és az utolsó negyedévben már alig volt bővülés a vállalati szférában.
A GVI kutatása szerint minden ötödik kkv igényelt kölcsönt az NHP-n keresztül, többségük beruházási hitelt vagy forgóeszközhitelt. Gárgyán szerint az MNB láthatta, hogy a bankok azokat a cégeket hitelezik inkább az NHP keretében, amelyeket egyébként is finanszíroztak volna. Ez egyfajta jövedelemtranszfer volt azoknak, akik a piacinál alacsonyabb kamat mellett kaptak hitelt. Most az MNB átvállalja a kockázat egy részét, hogy azok jussanak hitelhez, akik egyébként nem kapnának.
Sok vállalkozást azonban az olcsó hitel sem győzött meg arról, hogy beruházásba kezdjen. A GVI kutatása szerint azok a vállalkozások, amelyek jelenlegi üzleti helyzetüket pozitívan értékelik, inkább éltek a hiteligénylés lehetőségével, mint azok, akik kedvezőtlennek látják helyzetüket. Sokan úgy vélik, hogy azok a vállalakozások, amelyek kiszámíthatatlannak látják az üzleti környezetet vagy bizonytalannak látják a kilátásokat, inkább nem vágnak bele nagyobb projektekbe. Ez pedig komoly hitelfelvételi korlát lehet.
Gárgyán úgy látja, hogy mostanra elfogytak az NHP keretében hitelezhető cégek. Az NHP első szakaszában még a legjobb adósok kaptak hitelt. Akkor sokan akartak hitelt felvenni, mert azt gondolták, hogy egy vissza nem térő alkalom. A Citi elemzője azonban azt is kiemelte, az NHP nélkül nagyobb lett volna a visszaesés a hitelezésben.
Az idei évben már kismértékű növekedés lehet a vállalati hitelezésben, amit az is támogat, hogy az állam növeli részesedését a szektorban. Egyelőre azonban az sem dőlt el, hogy a bankadó csökkentését miként köti a hitelkihelyezés bővítéséhez a kormány, ráadásul a brókerbotrány veszteségeit is a pénzügyi szektorra terhelik. Gárgyán szerint a külső környezet javulásából profitálhatnak a kkv-k, de a kiszámíthatatlan üzleti környezettel kapcsolatos problémák miatt a hitelfelvételi lehetőségek könnyítése mellett sem lehet hitelezési boomra számítani.
Beruháztak az építőipari cégek
A cégek ötöde vett fel hitelt az NHP-n keresztül az MKIK GVI kutatásában részt vevő kkv-k közül. Az eredmények azt mutatják, hogy az NHP keretében a kereskedem és az ingatlanügyletek területén tevékenykedő cégek leginkább forgóeszköz hiteleket, míg az építőipari és a feldolgozóipari cégek elsősorban beruházási hiteleket vettek igénybe. Az uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitelt feldolgozóipari és kereskedelmi cégek vettek igénybe, közülük is főként azok, amelyek legalább 50 alkalmazottal rendelkeznek.
