BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egyharmadnyi pályaelhagyó

Olyan oktatási rendszerre van szükség, amely elsősorban a megszerzett tudás rugalmas hasznosításában segíti a munkavállalókat – mondják a KSH kutatói. A népszámlálás adatai alapján elemezték, hogy a csaknem 4 millió dolgozó képzettsége mennyire felel meg a foglalkozásának. Arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb szakma gyakorlásához – így például ahhoz, hogy valaki miniszter vagy államtitkár legyen – generálisabb tudás is elegendő.

Az olyan speciális, illetve jogszabályok által is behatárolt foglalkozások kivételével, amilyen az orvos, a bíró, a pedagógus, vagy a mérnök, egy sor foglalkozást olyan képzettségekkel is el lehet látni, amelyek csak kisebb-nagyobb mértékben egyeznek meg az adott szakma elvárásaival. Többek között erre a megállapításra jutottak a KSH kutatói, amikor a képzettség és a foglalkozás megfelelését (kongruenciáját) elemezték a legutóbbi népszámlálás adatai alapján.

Az erről készült tanulmány egyebek mellett megállapítja, hogy a csaknem 4 millió munkavállaló 41 százaléka a képzettségének megfelelő, míg 15,6 százaléka annak részben megfelelő szakmában dolgozik, viszont majdnem egyharmaduk nem. Ha a nem iskolarendszerű képzettségeket, valamint azokat a szakmákat is figyelembe veszik, amelyeknél nem egyértelmű, milyen képesítési terület szükséges a feladat ellátásához, jobb arányt kapunk: így ugyan 3,5 millió alá csökken a foglalkoztatottak száma, viszont már 45,4 százalékos a foglalkozás-képzettség megfelelési és csak 29,9 százalékos a nem megfelelési arány.

A KSH kutatói mind a 485 foglalkozásra vonatkozóan elvégezték az összehasonlítást. Az elemzések azt mutatják, hogy jelentős számban vannak olyan foglalkozások, amelyeket nem kongruens iskolai végzettséggel, képzettséggel is el lehet végezni. A szakemberek azt valószínűsítik, hogy ilyenkor a munkavállalók mellett a korábban megszerzett munkatapasztalat miatt döntenek, vagy esetleg azért, mert akár egy szervezett tanfolyamok keretében elsajátíthatók a munka ellátásához szükséges ismeretek. Ilyen például a kereskedelmi és marketing terület, az adatbázis-elemzés, -üzemeltetés, az ügynöki, ügyintézői, ügyfélkapcsolati munka, vagy az újságírás-szerkesztés. De a törvényhozásban dolgozók, az államtitkárok és a miniszterek több mint fele sem rendelkezik olyan végzettséggel, amely elvileg feltétele lehetne a pozíció ellátásának – derül ki a KSH kutatásából.

Minél speciálisabb azonban az egy-egy foglalkozáshoz szükséges ismeretanyag, és minél hosszabb az az idő, amely ahhoz kell, hogy azt megfelelő szinten el lehessen elsajátítani, annál nagyobb a rá jellemző kongruenciaszint, függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi jellegű foglalkozásról van-e szó. Ilyenek többek között a számvitelhez, a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmák, vagy az olyan speciális területek, amilyenek a különféle építőmesteri vagy mérnöki foglalkozások.

A KSH kutatói mindebből azt a következtetést vonták le, hogy mindenképpen olyan oktatási rendszerre van szükség, mely alkalmassá teszi a munkavállalókat arra, hogy megszerzett tudásukat rugalmasan tudják hasznosítani munkatevékenységük során. Ez azt jelenti, hogy az iskolarendszer minden szintjén, az alapfoktól kezdve a felsőfokig a tanulás képességére kell alkalmassá tenni a jövendő munkavállalókat, mert főleg így van mód az adott foglalkozáshoz szükséges képzettség megszerzésére.

Az érettségizettek vannak a legtöbben

A csaknem 4 millió magyar foglalkoztatott egészét tekintve a legnagyobb arányt az érettségizettek képviselik (35 százalék), akiket a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők követnek (28 százalék). E két értéket lényegesen alulmúlja a főiskolai végzettségűek 15 százalékos aránya, míg az alsó fokú és egyetemi oklevéllel rendelkezők hányada 10-11 százalék volt a 2011-es népszámlálás idején.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek