Hárommilliárdot kapnak a kamarák a tagdíjakból

A területi kamarákhoz 2,83 milliárd forint folyt be tavaly a cégek által kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulásból. Ez tíz százalékkal több, mint 2013-ban, amikor összesen 2,55 milliárd forintból gazdálkodhattak a képviseletek – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) lapunkhoz eljuttatott válaszaiból. Április közepéig 1,37 milliárd forint érkezett be, pedig a befizetési határidő március 31-én lejárt.

Az MKIK a hozzájárulások tizedéből gazdálkodhat: a tavalyi 283 millió forintból felépítettek egy nyilvános adatbázist, ami az üzleti forgalom biztonságát növeli, és ebből az összegből finanszírozták a kamarai regisztrációs szoftver működtetését, fejlesztését, valamint az ehhez szükséges adatvásárlásokat is. A területi kamaráknál térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások közül kettőt – a pályázatfigyelést és az üzleti partnerközvetítést – szintén az MKIK biztosít, emellett az országos szervezet üzemelteti az országos vásárnaptárt, a kamarai rendezvénynaptárt és a jogszabályfigyelő adatbázist.

Évente megjelentetjük nyomtatott formában az aktuális adó- és társadalombiztosítási jogszabályokat magyarázó kiadványunkat, és honlapunkról elérhető a hatósági engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységek jegyzéke is. A magyar vállalkozások külpiaci pozícióját erősítheti az Export Directory és a honlapunkon szintén megtalálható országtanulmányok is – tudtuk meg Dunai Pétertől, az MKIK főtitkárától. A szervezet honlapját havonta átlagosan 30-38 ezer érdeklődő keresi fel, a legnépszerűbb szolgáltatások sorrendje pedig folyamatosan változik: év elején jellemzően az adózási tanácsadó, kiírási dömping időszakában pedig a pályázatfigyelő pörög.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához (BKIK) 2013-ban mintegy 144 ezer vállalkozástól közel 720 millió forint folyt be, tavaly pedig 140 ezer cég 700 millió forint összegű hozzájárulást fizetett, ami a kamara teljes bevételének 40 százaléka. A szervezet vezetői tevékenységüket társadalmi munkában látják el, azért semmilyen bérezésben nem részesülnek – hívta fel lapunk figyelmét a BKIK.

A BKIK összegzése szerint eKamara rendszerük online szolgáltatásait naponta 1500-1600 ügyfél veszi igénybe, az Információs és Tanácsadó Irodához havonta 250-300 személyes és körülbelül ugyanennyi elektronikus megkeresés érkezik. Tavaly 250 rendezvényükön mintegy 20 ezer vállalkozás képviselője vett részt. Legnépszerűbbek az online felületen elérhető programok és elsősorban a kisvállalkozások körében a személyes tanácsadás.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál (HBMKIK) idén az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) használatával, a vasárnapi zárvatartással, munkahelyteremtési- és megtartási támogatásokkal kapcsolatos rendezvények iránt érdeklődtek a legtöbben. Tavaly több mint félszáz eseményen mintegy 3 ezer vállalkozás vett részt.

Nagy érdeklődés övezte a dohány kiskereskedők szakmai képzését, az elektronikus építési napló vezetésével és az építőipari lánctartozások felszámolását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) működésével kapcsolatos fórumot. A HBMKIK-hoz befolyt összeg is nőtt: míg 2013-ban 110 millió, addig tavaly már 115 millió forint érkezett a területi kamara számlájára a vállalati befizetések nyomán. A nem fizető cégeknek kiküldött felszólítások csaknem negyede elérte a kitűzött célt, és a késlekedő társaságok befizették a kamarai hozzájárulást.

Köztartozás a nem fizetés

A vállalkozások jelentős tartozást halmoztak fel, csak a fővárosban több tízezer cég maradt el a fizetéssel. Ez köztartozásnak minősül, behajtására az adóhatóság inkasszót bocsát ki, amely az elmaradás mértékétől függően akár több tízezer forint plusz terhet is jelenthet a cégeknek. Folyamatosan keresik a nem fizetőket, ez azonban a megszűnések, felszámolási eljárások sokasága miatt nehéz és hosszadalmas feladat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezdeményezett behajtási eljárások 90 százaléka eredményes.