Kézen fogná az eladósodott családokat a KDNP
Jövő évtől megjelenhet a magyar jogban a magáncsőd intézménye is, ha a kormány elfogadja majd a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) családi csődvédelemről szóló javaslatát – derül ki abból az interjúból, amelyet Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára adott tegnap a Figyelő Online-nak.
A KDNP javaslata szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a konstrukcióban. A védelemnek komoly ára lesz: a csődbiztosok időről időre személyesen is felkeresik az adósokat. Az államtitkár elmondta: az önkéntes alapon működő csődvédelmi rendszerben a lejárt tartozással rendelkező adósok csődbiztos bevonásával és a pénzintézetekkel együttműködve ütemezhetik át a tartozást, az igénylést követően a kirendelt csődbiztos segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, az adósok nem költekeznek-e túl. A csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. Fontos viszont, hogy az adósoknak minden esetben – az igénylés és az együttműködés során is – lesz jogorvoslati lehetőségük.
A csődvédelmi rendszernek szintén része, hogy a csatlakozó adós fizeti az 5–10 éves periódusban a hitelintézetekkel egyeztetett fix törlesztőrészletet. Ha az adós mindvégig együttműködik, a ciklus végén az adósság egy részét – hitel típusához mérten akár 50 százalékát – leírják, ám ha megszegi a megállapodást, az eredeti hitel kamatokkal növelt összegét kell megfizetnie. Ha az adós eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, büntetőjogi felelősség is terhelné. Az adós csődvédelemre irányuló kérelmét a kormányhivatalokban kell majd benyújtani, és a tervezetben meghatároznak egy minimum és egy maximum adósságot is. Az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz. A tervezet szerint – a skandináv modellhez hasonlóan – a csődvédelmet mindenki csak egyszer vehetné igénybe.
A magáncsőd intézményének bevezetése nem először kerül napirendre, az elmúlt években többször is felmerült a javaslat, de a jogszabálytervezet stádiumáig még soha nem jutott el. A szakmai egyeztetések állásáról csak a Magyar Bankszövetség – az MTI megkeresésére adott – rövid nyilatkozata ad némi támpontot: eszerint a magáncsődről folyamatos egyeztetés zajlik a szervezet bevonásával az érintett minisztériumok és az MNB felügyeleti területe között.
