Már kiszámolták a vészforgatókönyveket az Európai Központi Banknál

A görög kormány kötelezte a közszféra intézményeit, egyebek közt az önkormányzatokat, az állami vállalatokat és az állami nyugdíjalapokat, hogy készpénztartalékaikat utalják át a jegybankhoz, miután az államkassza készpénztartalékai kimerülőben vannak. A kormányzat a hétfő este megjelent rendeletben túllépett azon nemrég jóváhagyott törvényen, amely még csak azt tette lehetővé, hogy a kormány kölcsönt vegyen fel állami szervezetek kezében levő, illetve társadalombiztosítási alapokból. A mostani rendelet azonban nem lehetőségről beszél, hanem kötelezi az érintetteket a pénz átutalására (a tb-alapokat nem). A múlt héten Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes újságírók előtt azt mondta, hogy ilyen intézkedések vannak Hollandiában, Portugáliában és Nagy-Britanniában is, a francia pénzügyminiszter Michel Sapin viszont tegnap arra figyelmeztetett, hogy a közpénzek ilyen becsatornázása csak vészhelyzeti megoldás lehet.

Pontos adatok nincsenek arra, hogy meddig elég a görög államkasszában levő pénz – legalább a bérek és a nyugdíjak kifizetésére –, a Standard & Poor’s a múlt héten május közepét jelölte meg. A mostani rendelet nyomán mintegy 2 milliárd euró válhat hozzáférhetőve, feltéve, hogy nem torpedózzák meg: az önkormányzatok központi szövetsége tegnap rendkívüli ülésre hívta össze tagjait, és tüntetésekkel fenyegették meg a kormányt, ha nem vonja vissza a döntést.

Athénnak régen meg kellett volna állapodnia nemzetközi hitelezőivel arról, milyen reformokat vállal a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete fejében; a legutóbbi határidő elvben április 24. volt, ekkor üléseznek Rigában az eurózóna pénzügyminiszterei (Eurogroup), az egyeztetéseket ma tekintik át minisztériumi felső vezetői szinten. Várakozások szerint azonban Görögország nem jut pénzhez a Eurogroup május 11-i ülése előtt, egy nappal azután viszont már 780 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Görögország sorsa addig az Európai Központi Bankon (EKB) múlik: az eurózóna jegybankja február óta heti rendszerességgel nyújt likviditást fedezet ellenében a görög bankoknak a rendkívüli likviditási támogatásból (ELA). A hitelintézetek ebből veszik meg a kincstárjegyeket – azaz lényegében finanszírozzák a költségvetést.

Az EKB a fedezetként felkínált eszközöket már eddig is névértéküknél olcsóbban számította be, de nem tudni, hogy mennyivel. A legfrissebb hírek szerint a jegybank szakértői stábja egész drasztikus értékvesztést (haircut) akar elfogadtatni arra az esetre, ha nem születik megegyezés. Egy rendezett csőd esetében, vagyis ha Görögország egy az EKB által vezényelt program keretében állna le a törlesztéssel, a kötvényekre 75 százalékos haircutot alkalmaznának – tudta meg a CNBC –, ha viszont Athén mindenféle egyeztetés nélkül jelentene be államcsődöt, akkor 90 százalékos értékvesztéssel kellene számolni a görög eszközöknél. A piacok jelek szerint egyre kevésbé számítanak a megállapodásra: a kétéves görög államkötvények hozama tegnap zárásra közel 30 százalékig emelkedett – utoljára 2013 márciusában járt 28 százalék fölött –, a tízévesé 13,54 százalékon állt meg.