BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB: nőtt a külföldi működőtőke beáramlása

A magyar gazdaság tavalyi külső finanszírozási képessége a GDP 8,3 százalékára emelkedett, ami a folyó fizetési mérleg, illetve a tőkemérleg egyaránt 4,3 milliárd eurónyi többletéből alakult ki. A régiós országok között Magyarország fizetési mérlegének többlete a legmagasabb, amiben jelentős szerepe van az EU-transzferek kiugróan nagy felhasználásának és a cserearány javulásán keresztül az áru- és szolgáltatásegyenleg többletének is - hangsúlyozta csütörtökön kiadott összefoglalójában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tájékoztatás szerint a negyedik negyedévben is magas külső finanszírozási képesség alakult ki, ami a külső adósság jelentős csökkenésével járt együtt, miközben nőtt az előző negyedévben is tapasztalt külföldi működőtőke beáramlás. Az év végi emelkedésében főleg a vállalati megtakarítások emelkedése, illetve az állam mérséklődő finanszírozási igénye játszott szerepet, de háztartási szektor magas szinten stabilizálódó pénzügyi megtakarítása is támogatta - közölte az MNB.

A külső egyensúly tavalyi, historikus csúcsot jelentő többletének kialakulását több kedvező folyamat tette lehetővé - hívta fel a figyelmet az MNB. Egyrészt a külső adósságráták folyamatos csökkenése és a mérséklődő kockázati prémium mellett süllyedő hozamokkal egyidejűleg tovább csökkent a jövedelem-kiáramlás. Másrészt a növekvő EU-lehívásoknak köszönhetően az átutalások többlete újabb csúcsra emelkedett. Végül a 2014-ben igen magas beruházási dinamika és a gáztározók feltöltésének importnövelő hatása ellenére szinten maradt a külkereskedelmi többlet, amihez hozzájárult a járműgyártás további növekedése, valamint a cserearány javulása. A szolgáltatásegyenleg mindemellett egész évben egyenletesen bővült - közölték.

A finanszírozási folyamatok azt mutatják, hogy 2014-ben is folytatódott a közvetlentőke-befektetések beáramlása, így a számottevő mértékű külső finanszírozási képesség lehetővé tette, hogy Magyarország újra nagy mértékben fizesse vissza külső adósságát - áll a közleményben.

2014-ben közel 7 milliárd euróval csökkent a nettó külső adósság a tranzakciókból eredően, amihez mindhárom szektor - a vállalatok, az állam és a háztartások - hozzájárult. Folytatódott a banki forráskivonás lassulása, amiben jelentős szerepet játszhatott a lakosság bankbetétek helyett állampapírokat és befektetési jegyeket preferáló portfólióátrendezése, illetve a jegybank önfinanszírozási programja és – a külföldiek bankrendszerbe áramló forrása miatt – az MNB-kötvény betétesítése is. Az említett folyamatok ugyanakkor ahhoz is hozzájárultak, hogy az államháztartás kevésbé támaszkodjon a külföldiek állampapír-vásárlásaira, ami a külföldiek államadósságon belül csökkenő részarányában is tükröződött. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy tavaly a vállalati szektor is nagymértékben fizette vissza külső adósságát.

Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy a gazdaság nettó külső adóssága továbbra is magasabb, mint a régiós országokban, azonban a különbség mértéke az elmúlt évben tovább csökkent.

A finanszírozási folyamatok által meghatározott külső adósságráták 2014 folyamán tovább mérséklődtek, de a külső eladósodás csökkenését a GDP növekedése is nagyobb mértékben támogatta. Az ország külső sérülékenységének mérséklődését a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság jelentős csökkenése is segítette. A magyar gazdaság bruttó finanszírozási igénye 2015-ben jelentős mértékben elmaradhat a tavalyi értéktől – azonban ezzel együtt is Magyarország továbbra is rá van utalva a külföldi források megújítására - közölte az MNB.

Az államháztartás finanszírozási igénye 2014-ben is a GDP 2 százaléka közelében alakult, amiben szerepe volt a jelentős gazdasági növekedés és bérdinamika következtében kedvezően alakuló bevételeknek, illetve az online pénztárgépek bekötése miatt az adóbeszedési hatékonyság javulásának. A vállalati szektor pénzügyi megtakarítása annak ellenére maradt igen magas, hogy a beruházási kiadásai nagymértékben emelkedtek, ami az emelkedő EU-támogatásokkal segített javuló jövedelmezőségre vezethető vissza. Az év során tovább emelkedett a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása, illetve folytatódott az állampapírokat és befektetési alapokat preferáló portfólióátrendeződés is, ami azonban az év második felében lelassult.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.