Nem vitte el a GDP-t a belvíz

A néhány hónappal ezelőttihez képest jelentősen javult a belvízhelyzet, jelenleg mintegy 21 ezer hektárnyi elöntött terület és hozzávetőleg 150 ezer hektár teljesen átázott termőföld van az országban – mondta el a Világgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint a legutóbbi összesítések reményre adhatnak okot. Akinek továbbra is elöntött földje van, azt ezek a számok nem vigasztalják, de úgy tűnik, országosan a belvízhelyzet rendeződött. Sőt, egyes helyeken már összességében inkább csapadékhiányról beszélhetünk, ha ez nem változik, akkor ebből akár aszály is lehet – figyelmeztetett Petőházi. Az elnökhelyettes hozzátette: közvetlen kiszáradástól a következő hetekben egyelőre nem kell tartani, megfelelő nedvességtartalék van a földekben.

A helyzetet a jobbára napsütéses tavasz és a hagyományos böjti szelek mentették meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) február közepén közölt összesítése még lényegesen rosszabb állapotokat tükrözött. Akkor 107 ezer hektárnyi területet öntött el a belvíz, és szakmai szervezetek becslése szerint közel egymillió hektárnyi terület volt már teljesen átnedvesedett. Ez utóbbiak könnyen belvizessé, tehát használhatatlanná válhattak volna, ha a tavaszi időszak csapadékos. (Ez történt például 2010-ben, akkor és a rákövetkező évben is nagyon komoly károkat okozott a belvíz a mezőgazdaságnak.) Az átnedvesedett területek sokáig gátolták a tavaszi munkák elvégzését, a lemaradást lóhalálában próbálják behozni a termelők.

Gőzerővel dolgozunk a földeken, a tavaszi munkák előrehaladtával lehetővé vált, hogy utolérjük magunkat – mondta el Petőházi Tamás. Az elnökhelyettes szerint ezen a héten megindulhat az országban a kései vetésű növények, így például a nemzetgazdasági szinten is jelentős tételnek számító kukorica és napraforgó vetése. Ennek jelentőségét az adja, hogy ez a két növény adja a hazai mezőgazdasági kibocsátás több mint 26 százalékát – az ősszel elvetett repcével együtt –, és egyben a hazai termelők legfőbb bevételi forrása is. Ha a kukorica és a napraforgó április közepén valóban a földbe kerülhet, akkor az eddigi késedelem behozható lesz.

Vannak azonban más veszélyek is. Petőházi Tamás figyelmeztetett: a tapasztalatok szerint ha hosszú ideig elmarad az áztató eső, mint most is, az ugyan képes csökkenteni a belvízveszélyt, de a legtöbb esetben tavaszi jégkárhoz vezet. A termelők szerint várható, hogy a következő hetekben az ország több pontján komoly jégesők alakulhatnak ki.

Részben a meteorológiai adottságok, részben a klímaváltozás hatására ma már szinte minden évben van valamilyen káresemény, amely a termelők kisebb-nagyobb hányadát érinti. Mivel Magyarországon – részben a mezőgazdasági szereplők egy részének nem kielégítő adminisztrációja miatt – nem terjedt el kellő mértékben a piaci alapú biztosítás az agráriumban, 2012 óta több lépcsőben újul meg az ágazat kárenyhítési rendszere. A kárenyhítési alapba a termelők ültetvény esetében és szántóföldi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amit az állam legalább ekkora összeggel kiegészít. A kárenyhítő juttatás a termelői bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. Jelenleg 78 ezer termelő mintegy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben.

Az idei kárenyhítési évtől már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítési rendszernek – közölte a szaktárca a napokban. Más lényeges elemeiben is módosul a mezőgazdasági kockázatkezelés első pillérét alkotó rendszer. Ezek közül az egyik leglényegesebb a kockázatkezelés elektronizálása: ez évtől a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására kizárólag elektronikus úton van lehetőség. A szaktárca szerint ez a gazdák adminisztrációs terheit csökkenti. A kárenyhítési rendszerben figyelembe vehető káresemények köre az őszi fagykockázattal bővül. Ezzel egyidőben a hozamérték-csökkenés mértéke 30 százalékról 15 százalékra esik vissza, vagyis már ekkora kiesés esetén igényelni lehet a kárenyhítést.

Lesznek még új javaslatok

A Világgazdaság értesülései szerint szó van a kárenyhítési rendszeren belül egy új elem, az úgynevezett jövedelemstabilizációs eszköz bevezetéséről is. A szaktárca által a 2015-2020 közötti magyar Vidékfejlesztési Programot koordináló Miniszterelnökségnek javasolt új kockázatkezelési intézkedés lényege egy kockázatközösség, ahol a befizető tagok a gyenge árbevételű években kárenyhítésben részesülhetnének. Az elképzelések szerint a jövedelemstabilizáló eszköz által nyújtott kompenzációban akkor részesülhetne egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30 százalékkal kevesebb, mint a referenciajövedelme. Az új rendszerben a referenciajövedelmet kétféle módszerrel lehet meghatározni: vagy az előző három év jövedelmének átlaga lenne az irányadó referencia bevétel, vagy az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelmének átlaga. Úgy tudjuk, a jövedelemstabilizációs eszközről szóló egyeztetések jelenleg is zajlanak a tárca és a szakmai szervezetek között.