Vészesen leolvadt a görög bankok betétállománya

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap tovább növelte a görög bankok számára hozzáférhető rendkívüli likviditási keretet (ELA), ezúttal 1,4 milliárd euróval. A görög hitelintézetek év eleje óta nem vehetik igénybe az EKB rendes finanszírozási forrásait, így az ELA-ból jutnak pénzhez (amivel egyébként az államháztartást is finanszírozzák, lévén hogy rövid lejáratú kincstárjegyeket is vesznek belőle). A mostani bővítéssel az ELA már elérte a 76,9 milliárd eurót – az év elején az EKB még 60 milliárdnál akarta meghúzni felső határát, de akkor még volt esély arra, hogy Athén időben megegyezik nemzetközi hitelezőivel. Ez ügyben azonban csak újabb és újabb határidők születtek, így az EKB is szigorítani készül: a szakértői stáb azt javasolta, hogy nagyobb diszkonttal vegyék figyelembe a görög bankok által kínált fedezeteket. A javaslatot a jövő heti ülésén vitatja meg az európai jegybank kormányzótanácsa.

Az ELA-ból megszerezhető pénzre pedig nagy szükségük van a görög hitelintézeteknek. mivel a betétállományuk folyamatosan apad: márciusban 1,9 milliárd eurót vettek ki, így már csak 138,6 milliárd maradt, ez a legalacsonyabb szint 2005 januárja óta. Az utóbbi négy hónapban 16 százalékkal, 26 milliárd euróval csökkent a görög bankokban levő betétek összege.

Az EKB nem segítheti a görög bankokat a végtelenségig – jelentette ki az Europe 1 rádiónak adott interjúban Christian Noyer, a kormányzótanács tagja – amire szükség van az az, hogy döntsenek a fundamentális reformokról. A tárgyalások vezetésére a héten becserélt Euclid Cakalotosz legutóbb azt ígérte, hogy ma visz a kormány elé egy olyan tervezetet, amellyel meggyőzhetik a nemzetközi hitelezőket reformszándékuk komolyságáról, beleértve az adórendszert és a közigazgatást. Értesülések szerint a tűzoltó intézkedések között szó lehet arról, hogy elhalasztják a tervezett minimálbér-emelést, kártyahasználatra kötelezik a turistákat 70 eurónál nagyobb összegű fizetésnél és reklámadót vetnek ki.