Zsákolja a kötvényt az EKB

Várhatóan 2016 szeptemberében fejezi be az eszközvásárlási programját az Európai Központi Bank (EKB) a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége szerint. A válaszadók több mint kétharmada jelölte meg ezt az időpontot, de sokan nem számítanak arra, hogy a Federeal Reserve (Fed) politikájához hasonlóan a pénznyomtatás lassú visszafogását alkalmaznák. Vannak, akik nem zárják ki, hogy a Fed által alkalmazott „taperinget” az EKB is bevetheti, és ezzel elnyújtottan fejezné be az eszközvásárlási programot, amely így csak 2016 végén vagy 2017-ben érne véget.

A márciusban elkezdődött élénkítés hatására az euróövezet gazdaságának kilátásai jelentősen javultak. Igaz ugyan, hogy az olajárak zuhanása felerősítette a deflációs félelmeket, az áresés azonban a gazdaság növekedését is támogatja, ami viszont a kereslet élénkítésén keresztül hosszabb távon inflációs hatású. A rekordalacsony hitelfelvételi költségek és a gyengülő euró egyaránt segíti az EKB-t abban, hogy elérje a 2 százalékos inflációs célját középtávon. Vagyis úgy tűnik, hogy a központi bank ultra laza monetáris politikája – a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlása – segít elkerülni a deflációs spirált. A központi bank tartja az ütemtervet: április 24-ére már 85 milliárd eurónyi állampapír volt a birtokában, amely az egy héttel korábbi 73,3 milliárdról nőtt. Az EKB vett 3 milliárdnyi fedezett kötvényt és 241 milliónyi eszközfedezetű értékpapírt is egy hét alatt, így az állomány 72,6, illetve 5,76 milliárdra nőtt.

Az infláció ráadásul több hónapig tartó csökkenés után áprilisban újra elérheti a nulla százalékot, miközben a munkanélküliségi ráta három éve nem látott mélypontra zuhanhat, miután a gazdasági bizalom 2011 óta nem látott magasságba került. Márciusban már csak 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben a februári 0,3 százalékos áresés után. Januárban még 0,6 százalékos zuhanást mért az Eurostat. A tendencia azt mutatja, hogy az eurózóna lassan kezd kijönni a deflációs időszakból.

Ebben segít, hogy az EKB tervei szerint 3100 milliárd euróra fogja emelni a mérlegfőösszegét. Jelenleg 2300 milliárd eurós a központi bank mérlege, vagyis még 800 milliárddal növelné. Az elemzők jóslata szerint az EKB még túl is lőhet a célon – ha nem fogja vissza túl hamar a havi 60 milliárd eurós vásárlási keretet –, és 2016 végére 3400 milliárdra emelkedhet a mérlegfőösszege. Azt senki nem várja, hogy az EKB terveinél korábban, vagyis 2016 szeptembere előtt befejeződne az eszközvásárlás: a megkérdezettek fele azonnali leállítást vár ebben az időpontban, 23 százalék pedig a kivezetés előtti lassítást (ahogy a Fed is tette).

Az elemzők azt várják, hogy az EKB teljes vásárlásainak 70 százaléka szuverén állampapír lesz, 15 százaléka fedezett kötvény, a többi pedig más jellegű adósság vagy eszközfedezetű értékpapír. Az EKB nem csak az infláció emelkedését és a gazdaság növekedést tudja támogatni, hanem segíthet helyreállítani az évek óta csökkenő banki hitelezést is. A leginkább szembetűnő az, hogy az export élénkülhet, hiszen az euró 20 százalékkal esett a dollárral szemben azóta, hogy Mario Draghi EKB-elnök tavaly májusban először beszélt a tervezett stimulustól.

Az MNB élénkítése is segít

A Magyar Nemzeti Bank is támogatja a hazai gazdaság növekedést. Az MNB friss tanulmánya szerint a növekedési hitelprogram első szakasza jelentős mértékű beruházást generált 2013-ban, amelyek nem valósultak volna meg a program hiányában. A mikrovállalatok körében akár 15-18 százalékponttal is emelkedhetett a beruházási ráta ennek köszönhetően, a kisvállalati méretkategóriában a hatás 5-6 százalékpont, de még a közepes vállalatoknál is meghaladja az 1 százalékpontot. Az addicionális beruházások értéke is 120 milliárd forintra tehető, és 0,2 százalékkal növelhette a GDP-t.