Bojár: állami pótcselekvés a start-upok támogatása

Bár a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó című konferenciáján a start-up lázról rendezett beszélgetésének résztvevői egyetértettek abban, hogy a start-up cégek száma növekszik Magyarországon, az ösztönzőkkel kapcsolatban már korántsem volt ilyen nagy az egyetértés.

Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnöke például úgy vélte: ha addig lesznek Magyarországon start-upok, amíg a Jeremie program működik, az nagy baj. Az állam ugyanis ebben az esetben pótcselekvést végez. Az igazi feladata ugyanis nem a pénzadás, hanem a stabil jogi környezet, a tiszta verseny biztosítása lenne. „Az állam pénze azért árt, mert nem a pénz hiányzik. A világ problémája ma az, hogy több a befektetésre váró tőke, mint a támogatandó ötlet és projekt” – mutatott rá Bojár Gábor. Hozzátette: a legsikeresebb, start-upként induló magyar cégek – köztük a Graphisoft, a Ustream vagy a LogMeIn – egy fillér állami pénzt sem kaptak.

Erdei Sándor, a DBH elnök-vezérigazgatója szerint szükség van támogatásra, akcelerátorokra ezen a piacon. A pénz és az üzleti környezet egyaránt fontos. Ha a Jeremie program nem lesz sikeres, az azért nagy baj, mert a bizalom meginog majd a start-upokban. Kovács Zoltán, a Dentsu Aegis Network Hungary ügyvezető igazgatója úgy véli, valóban veszélyes a túlzott állami szerepvállalás, Magyarországon azonban adó-, piaci és oktatási hátrányokat is kompenzálni kell.

Erdei Sándor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: Magyarországon – ellentétben például Hollandiával – csak elvétve akad üzleti angyal. Ennek egyik oka Kovács Zoltán szerint az, hogy a magyar gazdaságban nincsenek gyökerei a start-upok felkarolásának, és a szereplőknek megfelelő tőkeereje sincs ehhez. A start-upok legnagyobb költsége jelenleg a bér, ezt lehetne csökkenteni normatív módon, ami persze számos nehézségbe ütközik, ezért nyilvánvalóan könnyebb „puhapénzzel” támogatni ezt a piacot.

A Dentsu Aegis Network Hungary ügyvezető igazgatója azt mondta, megtippelni sem lehet, hány sikertörténet lesz. Ő azonban úgy véli, ezek a pénzek nem fognak hatékonyan hasznosulni. A sikeres történeteket azok menedzselik majd, akik valódi piaci alapon működnek és fektetnek be.

Bojár Gábor arra mutatott rá, bár a Jeremie működésének elve jó, az ő tapasztalatai szerint a vállalkozások olykor túl könnyen kaptak pénzt valójában piacképtelen ötletekre. Hibás gyakorlat sok helyre szétszórni a pénzt, a túl sok tőke ráadásul késlelteti a piaci visszajelzését arról, hogy a vevőknek kell-e, tetszik-e a termék. Míg szerinte a kulcstényező az ember, Erdei Sándor az ötletet tartja elsődlegesnek. Kovács Zoltán elmondta: start-upokat finanszírozni valójában egy szakma, egy hivatás, amit nem lehet egyik napról a másikra megtanulni. Ezer próbálkozásból tíz hoz igazi sikert.

Ennek ellenére a szakemberek optimisták a start-upok jövőjét illetően: a DBH régiós befektetésekben gondolkozik, hiszen Magyarország túl kis piac, a Graphisoft Park pedig folyamatosan bővül – nem is mindig tudja tartani a tempót a dinamikusan növekvő cégekkel. „Mivel a start-up őrületet az informatika fejlődése hajtja, a következő 10-20 évben még ezzel kell számolni. Magyarországon valójában még semmit nem láttunk abból, hogy a start-upok milyen mértékben változtatják meg az egész világunkat” – véli Kovács Zoltán.