Így nőttek a bérek Magyarországon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság2015 első negyedévében 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 239 300 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (497 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 500 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 189 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 200, illetve 9600 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 156 700 forint volt, – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt – a bruttó keresetekével azonos mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adathoz képest. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 163 600 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,0, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén és a nonprofit szervezeteknél egyaránt 2,3 százalékkal nőttek a keresetek 2014 első negyedévéhez képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,3 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
A 251 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,2 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék.
A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - közölte a KSH.
