Nem buktatják el Athént
A vezető hitelminősítő ügynökségek többsége nem nyomja le a görög államadósságok besorolását a csőddel egyenértékű kategóriába, ha elmulasztják az esedékes törlesztést az Európai Központi Banknak (EKB), illetve a Nemzetközi Valutaaalapnak (IMF) – tudta meg a Reuters. A Standard & Poor’s, a Fitch Ratings ls a DBRS azután tette ezt világossá, hogy a Moody’s Investors Service a múlt héten egy fokozattal tovább rontotta a szuverén görög adósságok osztályzatát, negatív kilátással: a Caa2 besorolás nyolc fokozattal marad el a befektetésre ajánlott sáv aljától, és rendkívüli kockázatokra figyelmeztet, de még nem jelent fizetésképtelenséget.
A most nyilatkozó Görögország-szakértők szerint az EKB és az IMF nem tekinthető standard hitelezőnek, így ha Athén netán nem fizet nekik időben, akkor legfeljebb még mélyebbre kerül a bóvlikategóriában, ám nem minősül csődben levőnek. Ez azért fontos, mert így az EKB továbbra is elfogadhatja fedezetként a görög állampapírokat, amikor a görög bankoknak forrást nyújt a rendkívüli likviditási keretből (ELA), márpedig Görögországnak lényegében ez az egyetlen finanszírozási forrása. (Csődben levő ország papírjait az EKB nem fogadhatja el fedezetként – el is utasította 2012-ben, amikor mind a négy nagy ügynökség technikailag fizetésképtelennek minősítette Görögországot, igaz, ez csak addig tartott, amíg meg nem kapták a már kialkudott 35 milliárd eurót az eurózónától.) Ezzel együtt az összes hitelminősítő úgy véli, nem lenne jó ötlet Görögország részéről, ha elmaradna a törlesztéssel – például azért, mert az EKB akkor tovább szigorítana a feltételein.
Görögországnak május 6-án mintegy 200 millió euró kamatot kell fizetnie az IMF-nek, május 12-én pedig további 750 milliót – nem tudni, miből. A 240 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból ugyan Görögország még megkaphatná az utolsó, több mint 7 milliárdos részletet, ehhez azonban be kellene mutatnia egy elfogadható reformcsomagot – ennek idén már számtalan határidőt szabtak.
A legutóbbi a mostani hétvége volt, de csak addig jutottak a tárgyalópartnerek, hogy ma folytatják. Az álláspontok közeledtek – mondta el hírügynökségeknek Gavriil Szakellaridisz kormányszóvivő –, de a Sziriza pártszövetség és az IMF állítólag egyaránt megmakacsolta magát a munkaerő-piaci reformokat illetően. Azt az elvárást pedig, hogy csinálják vissza a minimálbér-emelést és csökkentsék tovább a nyugdíjakat, végképp vörös vonalnak tekinti a Sziriza. Az áfarendszer ügyében viszont elképzelhető előrelépés: a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung úgy tudja, hogy a görög kormány egy kulcsba vonna össze legalább hármat a most meglevőkből és csökkentené a kivételek számát is. Az is valószínű, hogy Athén enged a privatizációban, beleértve a pireuszi kikötő egy részének eladását és 14 regionális repülőteret is.
A tárgyalások haladását segíthette, hogy a görög küldöttséget már nem a pénzügyminiszter Janisz Varufakisz vezeti – az ő stílusa elemzők szerint sokat rontott országa pozícióin. Varufakisz ezzel együtt szükségét érezte, hogy megszólaljon: egy szombati görög lapinterjúban újból elmondta, hogy Görögországnak nem kell újabb mentőcsomag, amire szüksége van, az az adósságok átrendezése. Az eurózóna egy rozoga monetáris rendszer – tette hozzá a pénzügyminiszter –, amely ha nem változik meg, elpusztul.
Eközben ismét szóba került az, hogy Németország kompenzációval tartozik Görögországnak a második világháború miatt – korábbi görög kijelentések szerint mintegy 312 milliárd dollárnak megfelelő összegről van szó. Angela Merkel kormánya korábban visszautasította ezt, mondván, a kérdést már 1960-ban rendezték, most szombaton viszont azt mondta a kancellár egy a háború végének 70. évfordulójával kapcsolatos ünnepségen, hogy a németeknek különös felelősséget kell tanúsítaniuk – itt egyebek közt a más országoknak okozott károkat is megemlítette. Még messzebb ment Joachim Gauck államfő, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva Görögországot külön kiemelte mint olyan helyet, ahol a németek rombolást hagytak maguk után. Gauck szerint egy olyan történelemtudatos országban, mint Németország az a helyes, ha fontolóra veszik milyen lehetőségek vannak a jóvátételre.
