Szembekerült a lengyel jegybank az új államfővel

Kitölti mandátumát a lengyel nemzeti bank kormányzója és monetáris tanácsa – reagált közleményében a jegybank azokra a találgatásokra, hogy Marek Belka idő előtt távozna posztjáról. Belka megbízatása hat évre szól és 2016 júniusában jár le, esetleges lemondásának híre pedig azután terjedt el, hogy az elnökválasztáson az ellenzéki jobboldali párt, a Jog és Igazságosság (PiS)jelöltje, Andrzej Duda váratlanul legyőzte a hivatalban levő Bronislaw Komorowskit, akit a kormányon levő jobboldali párt, a Polgári Platform (PO) támogatott. A varsói Rzeczpospolita egy olyan kombinációról számolt be a hét elején, amely szerint Belka azért köszönne le, hogy még az augusztusban távozó Komorowski jelölhesse az utódját – akit a törvényhozásnak kell elfogadnia –, így az őszi parlamenti választások után, ahol szintén nyerhet a PiS, az maradjon a jegybank élén.

A lemondási pletykákat az is erősíthette, hogy Belka nem túl hízelgően nyilatkozott Dudáról: hétfőn a varsói tőzsdén mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy bár nem ért egyet azokkal, akik „haragjukban piros lapot mutattak” a mostani kormányzó erőknek, de megérti őket. Még jobban megértené – tette hozzá –, ha stabil pártokra szavaztak volna egy komédiás helyett. Másnap ugyan Belka közölte, hogy nem Dudára célzott (az elnökválasztás első fordulójában sok szavazatot elvitt a rocksztár Pawel Kukiz), de ez nem sokat segített.

A jegybanki kormányzó azért is aggályokat táplál a megválasztott államfővel szemben, mert Duda a bankoknak hátrányosan oldaná meg a devizahitelesek problémáját. Ez hasonló a magyarországihoz: Lengyelországban mintegy 550 ezer embernek van svájci frank alapú hitele – összesen mintegy 144 milliárd zloty (38 milliárd dollár) értékben –, amelyeket nagyrészt még a 2008-as válság előtt vettek fel. Ezek törlesztése korábban se volt könnyű, amióta pedig a svájci jegybank idén januárban elengedte a frank árfolyamát, még nehezebb lett. Az egyik megoldási lehetőségként a lengyeleknél is a hitelek hazai fizetőeszközre váltása merült fel, amit Andrzej Duda úgy képzel el, hogy a bankok a felvételkori árfolyamon “zlotysítsanak”. A jegybank vezére szerint viszont ez az adófizetőknek kerülne sokba: azok a bankok kerülnének ugyanis emiatt igazán bajba – idézte a Reuters egy tévényilatkozatát –, amelyeknek nincs külföldi anyabankjuk, és végül a költségvetésnek kellene megmentenie őket. (Duda még a kampányban felvetette egy banki különadó ötletét is, amire Belka úgy reagált, hogy az eszközök megadóztatása szerencsétlen ötlet – ez olyan, mintha el akarnák venni a kedvüket a hitelezéstől, holott éppen az ellenkezőjére volna szükség.)

A bankok körüli polémiában a lengyel bankszövetség (ZBP) is letette a garast, ismertetve javaslatukat a devizahitelesek rendezésére. Ebben nincs állami részvétel, és nem is nagyvonalú: eszerint a bankok saját alapokat hoznának létre, amelyekből azoknak a devizahiteleseknek könnyítenék meg a törlesztést, akik az átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek (ez körülbelül a mostani törlesztők 10 százaléka). Idén erre összeen 800 millió zlotyt szánnának a lengyelországi hitelintézetek – ha a leendő államfő javaslatát követve historikus árfolyamon váltanák zlotyra a frankhiteleket, akkor az elemzői becslések szerint legalább 25 milliárd zlotyba kerülne nekik.