"A most folyó tárgyaláson résztvevő mindegyik fél számára világosnak kell lennie, hogy az EKB nem bocsát áthidaló kölcsönöket Görögország rendelkezésére" - mondta Jens Weidmann egy frankfurti pénzügyi konferencián. A jegybankárok között is kirívóan kemény vonalat vivő Weidmann régóta ellenzi, hogy az EKB a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretében hitelezi a görög bankokat, és emiatt különféle fórumokon többször bírálta Mario Draghit, az EKB elnökét.
Weidmann rámutatott, az ELA-t azért hozták létre, hogy átmeneti likviditási forrásként szolgáljon biztos lábakon álló, megfelelő fedezettel bíró bankoknak, nem pedig azért, hogy tartósan egyetlen pénzforrása legyen pénzintézeteknek.
Jelenleg csak az EKB tud forrásokat biztosítani a görög kereskedelmi bankoknak, amelyekből a betétesek folyamatosan vonják ki pénzüket. Közvetve az EKB tartja felszínen a görög államot is, mert Athén a piacokon nem jut hitelhez, és egyedüli pénzforrása a görög kereskedelmi bankrendszer. Maguk a bankok viszont az EKB rendes refinanszírozási csatornáin keresztül nem tudnak pénzhez jutni, mert az EKB nem fogadhatja el fedezetként a bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket.
Értesülések szerint az EKB nyolc nap alatt ötször emelte fel a görög bankok ELA plafonját, mert a számlatulajdonosok csak a múlt héten mintegy 6 milliárd euró betétet mondtak fel.
