„A brókerek megvették az ellenzéket?” Ezekkel a szavakkal komnentálta tegnap Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt, hogy nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a pénzügyi szolgáltatók szigorúbb ellenőrzését lehetővé tevő kormányzati előterjesztés, emiatt a parlament elhalasztotta az indítvány zárószavazását. Az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék nem támogatta az indítványt.
A törvénymódosítás révén azt kívánta elérni a kormány, hogy szigorodjon a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó ellenőrzési rendszer, és növekedjen a jegybank hatásköre a közelmúlt brókerbotrányaihoz hasonló esetek elkerülése érdekében. A törvényjavaslat egyik legfontosabb passzusa az, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank legalább három évente átfogó vizsgálatot végezne a pénzügyi szolgáltatóknál – köztük a brókercégeknél is.
A vizsgálatok eredményétől függően az MNB nagyobb bírságot is kiszabhatna. A javaslat az ellenőrzések lefolytatásánál is szabadabb kezet engedne a jegybanknak: például a helyszíni felügyeleti vizsgálat haladéktalanul is megtartható, és belép az eszköztárba a rendkívüli célvizsgálat lehetősége is. A javaslat másik kulcseleme, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértékét 100 ezer euróra emeli és kiterjeszti azokat az eseteket is, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.
A kormányzat az áprilisban benyújtott törvényjavaslat mellett több fronton is erősíteni próbálja a pénzügyi szolgáltatók ellenőrzését. Felvetődött például az is, hogy a könyvvizsgálók kontrollját szigorítani kell. A korábban nyilvánosságot kapott terv szerint pedig a KELER-nél is el kell érni a számlák ügyfelenként való nevesítését: ennek gyors megvalósításáról ugyanakkor lapunk információi szerint egyelőre lemondtak, egy ilyen projekt megvalósítása ugyanis jelentős informatikai-, anyagi- és időráfordítással jár.
A kétharmados törvényt leszámítva pörgött a döntéshozatal. Felülírták a régi adósságképletet, feles döntéssel elhalasztották 2020-ig az egykulcsos társasági bevezetésének kétharmaddal megszavazott, eredetileg 2016-ra szóló kötelezettségét valamint 2017-re tolták ki a szociális temetés (legutóbb 2016-ra halasztott) bevezetését a honatyák a költségvetést megalapozó salátatörvény elfogadásával. A törvényben döntöttek a reklámügynökségi bónuszok betiltásáról, és egyúttal 15 százalékos, a hirdető által fizetendő jutalékot határoztak meg a reklámügynökségnek, valamint kikötötték, hogy a hirdetést 30 napon belül ki kell fizetni.
A most elfogadott változtatások szerint az Eximbank hitelét más kölcsön kiváltására is fel lehet majd használni, és a pénzintézet részt vehet majd kockázati tőkebefektetésekben is. Határoztak a honatyák a Stabilitási Számla átmeneti könnyítéséről is: a júliustól egy éven át a számlákra érkező illegális pénzeket már egy éven után fel lehet majd venni 10 százalékos adó megfizetése mellett.
Változó közbeszerzés
Gyökeres változásokat ígért Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az új közbeszerzési törvény expozéjában. Kifejtette: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen csökkentik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét, kötelezővé téve az internetes közzétételt az összes pályázó összes dokumentumára vonatkozóan.Lázár korábban azt jelezte: a törvény az Európai Bizottság elvárásai alapján készül, és a közbeszerzésekről szóló uniós irányelv is várhatóan szigorodni fog a következő években.
Lázár korábban azt jelezte: a törvény az Európai Bizottság elvárásai alapján készül, és a közbeszerzésekről szóló uniós irányelv is várhatóan szigorodni fog a következő években.
-->
