Finisben a görögökkel folytatott tárgyalások?

Amíg kedd a reménykedés napja volt, szerda a kiábrándulásé. A hét második napján még úgy tűnt, karnyújtásra van az athéni kormány és a hitelezői a megállapodástól, tegnapra azonban kiderült, ha fel is gyorsultak a tárgyalások, az egyetértésről még nem beszélhetünk. Tény azonban, az újabb fizetési határidő közeledtével – és négy hónappal az alkudozás megkezdése után – a felek felgyorsították az egyeztetést. Az uniós vezetők hétfő esti be nem jelentett találkozóját követően tegnap este Brüsszelbe várta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt, hogy megvitassák Athén hétfőn este benyújtott legújabb javaslatcsomagját. Előzetes hírek szerint a brüsszeli találkozó – és lapzártánk – után François Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár is konzultált Ciprasszal.

A kormányfő az út előtt kiadott közleményében harcosan állt ki saját álláspontja védelmében és az európai értékek mellett, ami újabb jelzése annak, Athénnak nem célja a kilépés az euróövezetből, ám nem hajlandó elfogadni a hitelezők követeléseit. Ennek fényében érthető, hogy elhalasztották az euróövezeti pénzügyminiszterek munkacsoportjának tegnap délutánra tervezett ülését – az újabb menetrend szerint ez ma estére várható.

Jelen esetben az órák is számítanak, hiszen a görögöknek pénteken esedékes a következő, 300 millió eurós törlesztés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé. A vezető kormányerő, a Sziriza jelezte ugyan, hogy ezt csak akkor teljesítik, ha péntekre körvonalazódik a megállapodás. Az nem világos, mi történik, ha ez elmarad – az IMF korábban jelezte, beéri azzal, ha a görögök június végéig egyben kifizetik az összes e hónapra esedékes kötelezettségüket (1,23 milliárd eurót), ami persze megint csak rövid idejű felmentést ad, a problémát azonban nem oldja meg. Annál is inkább, mivel Athén közölte: a 300 millió még menne, ám a többi pénzre nincs fedezet az államkasszában.

A tárgyalások kimenetele nem csak Athéntól függ, hanem attól is, hogy az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelezői hármas egyezségre jut-e azzal kapcsolatban, mit is várjanak el a görögöktől. Az EKB álláspontja más szempontból is fontos: jelenleg ugyanis egyedül az euróövezeti jegybankból juthat friss pénzhez Görögország, pontosabban annak likviditási problémákkal küzdő bankjai. Mario Draghi EKB-elnök tegnap úgy nyilatkozott, a finanszírozás folytatásának feltétele egy „erős egyezség”, a bank kormányzótanácsának azonban még nem fogyott el a türelme: kedden újabb 500 millió euróval növelték meg a finanszírozási (ELA) keretet, amely immár 80,7 milliárd eurót tesz ki. Összehasonlításképpen: az év eleje óta több mint 30 milliárd euróval csökkent a görögországi bankok betétállománya.