Finomított bankadószabályok

Újabb verziót terjesztett elő a bankadó csökkentésére a kormányzat. A véglegesnek tűnő megoldás szerint az EBRD-vel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően csökken a teher, ám az ezen felül – leginkább a Magyar Nemzeti Bank inspirációjára – adott hitelezésnövelési kedvezmény változott. Eredetileg úgy volt, hogy a 2009 és 2014 között vállalati kölcsöneik állományát növelő bankok között osztanak szét 10 milliárd forintot visszatérítésként (egymás között, a hitelállomány emelkedésének arányában). A legújabb verzió szerint azonban azok is kapnak valamit, akik tavaly még nem, de az idén már növelni tudták a vállalati hitelállományukat.

A kormányzatnak a Törvényalkotási Bizottságban tegnap benyújtott módosító indítványa szerint 7 milliárd forint jár a hitelállományt 2009 és 14 között növelni tudó bankoknak, míg 3 milliárd forint a 2009 és 2015 között emelkedő vállalati hitelállományt produkálóknak.

Utolsó pillanatban érkezett az a módosító indítvány is, amely szerint védőnőknek szintén adhatnak felmentést az iparűzési adó megfizetése alól az önkormányzatok – eddig ezt a mentességi lehetőséget csak az orvosoknak és a fogorvosoknak tervezték megadni. További jó hír az ágazat szereplőinek, hogy már 20 millió forintos árbevétel alatt is járhat nekik ez a kedvezmény, míg eddig 10 millió forintos határt húzott volna a kormány.
További könnyítés, hogy az áfatörvény értelmében adománynak minősül – és így áfamentes lesz – az oktatási intézményeknek átadott termék és szolgáltatás (csakúgy, mint eddig a közhasznú szervezeteknek vagy egyházaknak átadott ilyen természetbeni segítség).

A kormányzat ezenkívül még az utolsó pillanatban átírta az adóhitelszabályokat is. A rendelkezés a gyors (egy év alatt ötszörösnél nagyobb) növekedést elérő cégeknek ad kedvezményt: a nyereségnövekedésre jutó adót csak két év alatt kell kifizetniük. A parlamenti vita alatt a kormányzat ezt fejelte meg azzal, hogy a kedvezményt igénybe vevők cégek, ha beruháznak és a létszámukat is növelik, akár az adóhitel 70 százalékát is megtakaríthatják. Ez alapján az adóhiteles időszakban elkönyvelt beruházások 30 százaléka írható majd le, de további feltétel a létszámnövekedés is. A mostani, legújabb kiegészítés egyik pontja azt mondja ki, hogy a kedvezmény utólagos igénybevételekor sem kell majd a cégeknek önellenőrzési pótlékot fizetniük.

Az eredetileg benyújtott, viszonylag rövid, hét főbb pontban összefoglalható adómódosítást (többek közt: szja-, áfa- és bankadócsökkentés) összesen újabb hét nagyobb módosítással egészítik majd ki a parlamenti vita végére, és újabb néggyel az utolsó körben – persze ha végül a képviselők többsége is úgy dönt, ahogyan a Törvényalkotási Bizottság tegnap. A megszavazott (és nagy eséllyel nyertes) módosító javaslatok közül egyébként kormányzati kezdeményezésre került a javaslatba a magánpénztárakat otthagyóknak a visszakapott reálhozamra adott régi adómentesség, megfejelve azzal, hogy ha a pénzt önkéntes pénztárba fizetik, extra, akár 300 ezer forintos adókedvezményt is kapnak. Ráadásul ez már visszamenőleg is él: az idei átlépéseknél is számít majd. Szintén a kabinet javaslata volt, hogy januári (megint csak visszamenőleges) hatállyal az őstermelői tevékenységek listájába vegyék fel az energiaerdők termelését, és tegyék a Nemzeti Tehetség Program keretében adott ösztöndíjat adómentes bevétellé.
Képviselői indítványra teszik viszont a távközlési cégek számára (a korábban jövő évtől tervezett) vezetékadó-mentességet elérhetővé, ahogyan szintén fideszes javaslatra kaptak valamivel kedvezőbb bankadó-szabályokat a lízingcégek is. Az egyetlen kormánypárti javaslat, amit végül elutasítottak, hogy a fizikoterápiás kezelések és a szűrővizsgálatok legyenek adómentesen adható munkáltatói támogatások.

Június végéig dolgoznak a képviselők

Továbbra sem tudni hivatalosan, pontosan mikor fogadhatja el a jövő évi költségvetést a parlament, a kormány egyelőre csak jövő héten keddre és szerdára kérte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Ez azonban csak arra elég, hogy az adótörvényeket és a büdzséhez benyújtott változtatási indítványokat elfogadják a képviselők. (Ez szerepel is a közzétett napirenden). Ez után a Költségvetési Tanácsnak kell majd kialakítania a véleményét arról, hogy a javaslat megfelel-e a stabilitási követelményeknek (erre három munkanapja van). Így, ha a KT nem emel kifogást (ami azért valószínűsíthető), az Országgyűlés június utolsó hetében, egy újabb rendkívüli ülésen fogadhatja majd el végső formájában a büdzsét.