Gyorsíthat az USA a szabadkereskedelemben

Több hétig tartó huzavona után az USA szenátusa elfogadta azt a törvényt, amely úgynevezett kereskedelemösztönzési felhatalmazással (TPA) ruházza fel Barack Obama elnököt. Ez lényegében egy olyan mechanizmust jelent, amelynek segítségével gyorsított eljárásban lehet majd jóváhagyni az USA és a világ több különböző térsége közti, készülőfélben levő szabadkereskedelmi egyezményeket. Két héttel ezelőtt a törvényjavaslat még úgy bukott el a republikánus többségű képviselőházban, hogy az ellenszavazatok közel felét azok a demokraták adták le, akik szerint a szabadkereskedelmi megállapodások nyomán emelkedne a munkanélküliség az USA-ban, és tovább nőnének a jövedelmi különbségek. (Arról egyébként külön törvény készült, hogy milyen támogatást kapjanak azok, akik a megállapodások nyomán esetleg elveszítik a munkájukat, a szenátus erről lapzártánk után szavaz.)

Obamának azért volt különösen fontos a gyorsított eljárás lehetősége, hogy elnökségének hátralevő másfél évében tető alá kerüljön legalább az egyik általa szorgalmazott nagyszabású megállapodás a kettő közül. A 12 ázsiai–csendes-óceáni térségbeli, illetve amerikai ország, köztük az USA mellett Japán, Ausztrália és Kanada részvételével létrehozandó Csendes-óceáni Együttműködés (TPP) közelebb áll ehhez: a világ GDP-jének mintegy 40 százalékát adják az odatartozó országok, amelyeknek a kibocsátását becslések szerint évi 300 milliárd dollárral növelhetné a megállapodás. Japán és Kanada már korábban jelezte, hogy egyes vitás részletekről csak akkor tárgyal tovább az USA-val, ha az elnök megkapja a kereskedelemösztönzési felhatalmazást. Kína nem vesz részt a 2005 óta szerveződő TPP-ben, tagja lehet majd viszont például a vele feszült viszonyban levő Vietnam vagy Malajzia. Az AP által idézett kereskedelempolitikai szakértők szerint most már jó esély van arra, hogy őszre teljesen befejezzék az egyeztetéseket, és a kongresszus év végén akár meg is szavazhatja a TPP-t.

A másik nagy szabadkereskedelmi egyezmény az USA és az EU közti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) lehet, amelyről tavaly márciusban került nyilvánosságra az első javaslattervezet, ezt követően indult meg róla az uniós konzultáció. Ez ügyben leghamarabb jövőre születhet megállapodás, az utána következő ratifikációt az USA-ban nagyban megkönnyítheti a TPA adta felhatalmazás. Így ugyanis az elnöknek a következő hat évben lehetősége nyílik arra, hogy a kereskedelmi szerződések szövegét egységes és végleges formában, eldöntendő szavazásra terjessze a törvényhozás elé, amely különben módosítókat nyújthatna be, hosszan elnyújtva a folyamat előrehaladását, és megnehezítve a tárgyalópartnerekkel való alkudozást.