Papandreu: megszorítás helyett reformok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Megszorítások helyett a reformokra kellene koncentrálni – emelte ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) budapesti konferenciáján Jeorjiosz Papandreu. A volt görög kormányfő emlékeztetett: miniszterelnöksége idején, a görög szuverén adósságválság kitörésekor számtalan mélyreható reformintézkedésnek nekifogott az athéni kormány, ám idő kell ahhoz, hogy ezek beérjenek. Azt is kiemelte: ma már a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, elhibázott volt a csak a fiskális szigort szem előtt tartó, megszorításokat elváró, eközben azonban a növekedést leszorító politika. Kiemelte: a görögök hajtották végre a valaha volt legnagyobb fiskális kiigazítást, ami a GDP 25 százalékos visszaesését hozta magával. Elhibázottnak nevezte az adóemelés politikáját is, amit azzal indokolt, az EU-ban a magasabb adó is komoly versenyhátrányt jelent a többi tagországgal szemben.
Papandreu szerint a görög válsághoz való viszonyulás is elhibázott volt a nemzetközi közösség, elsősorban az uniós partnerországok részéről. Ennek ugyanakkor magyarázata az, hogy a hitelezők elsősorban maguk a tagországok, ezért támogatná a közösségi finanszírozást lehetővé tevő, úgynevezett eurokötvény bevezetését. (Ezt az elgondolást rendre elutasítja Berlin, a németek attól tartanak, hogy a görögök és más rossz adósnak számító országok a kitűnő besorolású, alacsony hozamokkal bíró állampapírjaik kondícióit is jelentősen rontanák a piacon.) A politikus ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy – ellentétben a görög válság kezdeti időszakával – mára elmélyült az euróövezeti integráció, ami erősebb garanciákat nyújt a piacok számára is. „Görögország a teszt volt” – fogalmazott, utalva arra, előtte nem is tartották elképzelhetőnek a hasonló válságok kialakítását, ám az elmúlt évben, a sokk hatására is, olyan területeken jutottak előre, mint a bankunió kialakítása.
Papandreu utalt azokra a aggályokra is, amelyek a görögök eurózónából való távozását vetítik előre. Az erős deviza elvesztése miatti félelmek vezérlik az embereket, amikor kiveszik a pénzüket a bankokból – az év eleje óta csaknem 30 milliárd eurót vontak ki a görögországi betétesek –, ugyanakkor nem is költenek, és leáll a hitelezés is, vagyis, amint az most is tapasztalható, gyakorlatilag lefagy a gazdaság.
A helyzet feloldása érdekében a jelenlegi görög vezetésnek folytatnia kellene az általa elkezdett reformfolyamatot – hangsúlyozta, hozzátéve: a hitelezőknek pedig türelmesnek kellene lennie, hiszen olyan átfogó átalakítások, mint a bürokrácia csökkentése, az adórendszer átláthatóságának növelése, vagy a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele nem megy egyik napról a másikra. A politikus a trojka programja és a válság ellenére úgy látja: hiba lenne visszatérni a nemzetállamokhoz. Közösségi szinten sokkal erősebbek tud lenni Európa – emelte ki Papandreu.
