Több mint 220 milliárdos lehet a tervezési hiba a költségvetésben

A KFI számításai alapján a jövő évi adócsomag és költségvetési lazítás hatása 0,6 százalékponttal emeli meg a GDP-növekedés ütemét, vagyis az élénkítés nélkül jóval kisebb mértékben bővülne a gazdaság. Romhányi azonban úgy véli, hogy ezek nem fenntartható intézkedések, ezért 2017-től folyamatosan rontja a GDP-növekedés ütemét a mostani pénzszórás.

A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése (16-ről 15-re) 120 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést a KFI szerint, úgy vélik azonban, a lépésnek nem lesz élénkítő hatása, hiszen akkor sem volt, amikor bevezették az egykulcsos adórendszert. A képet árnyalhatja, hogy most az alacsonyabb jövedelműeknek is több marad a zsebükben, szemben a rendszer bevezetésekor, amikor eltörölték az adójóváírást. Igaz, a magasabb jövedelműek bizonyára most sem fogják fogyasztásra költeni a többletjövedelmet.

A KFI számítása szerint 2 milliárdot hoz a költségvetésnek a társasági adó soron, hogy a külföldről származó jövedelmeket is bevonják az adóalapba. A hatás csak átmeneti lesz, ha a 2020-ra kitolt egykulcsos társasági adót bevezetik. A növekedési adóhitelnek viszont a maastrichti, vagyis eredményszemléletben várhatóan nem lesz hatása a költségvetés egyenlegében. A bankadó csökkentésével 60 milliárd forintot bukik a költségvetés, a sertéshús áfájának csökkentése pedig 34 milliárddal rövidítheti meg a büdzsét. Utóbbi magasabb, mint a kormány kalkulációja. A közműszektorban a fejlesztéssel összefüggő adókedvezmények mindössze 0,5 milliárddal csökkentik a bevételeket. Néhány bevételkiesést ellentételezhet, hogy a dohányipari különadót véglegessé tette a kormány, ami 9 milliárd pluszpénzt hozhat.

Romhányi azt mondta, hogy mindezen felül megalapozatlan az a 115 milliárd forint, amit a kormány vagyoni bevételként tervezett be a büdzsébe, és alultervezettnek tekintik a Klik és a kórházak támogatására tervezett 100 milliárd forintot. A KFI úgy véli, hogy összesen így 224 milliárd a „tervezési hiba” a költségvetésben. Romhányi szerint a kormány 2 százalékos céljával szemben 3 százalék lehet a költségvetési hiány jövőre, vagyis a konvergenciaprogram teljesítéséhez 1 százalékos tartós kiigazításra lenne szükség. A kormány mégsem ezt teszi, hanem lazít. A következő években azonban kissé csökkenhet a hiány, viszont a lassuló gazdasági növekedéssel együtt az államadóság nem fog csökkenni. Pedig ebbe még bele sem számították a Paks 2. beruházás hatását.

Most, hogy magas a gazdasági növekedés, jobb egyenleget kellene produkálni, és nem szabadna elkölteni a szerencsepénzeket”– mondta Romhányi. Szerinte azért kellene jó adósság- és költségvetési szabály, hogy ne költsék el ezeket a pénzeket. A kormány addig költekezik, amíg nem szankcionálja ezt az EU, ehhez pedig annyit kell tenni, hogy 3 százalék alatt tartsák a költségvetési hiányt. Romhányi úgy véli, jó lenne, ha a strukturális deficit is csökkenne, de ennek épp ellenkezőjét látjuk.