A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű.
A 2014-es kormány megalakításától kezdve a kabinet 117 milliárd forintról döntött. Ennek az összegnek a 35 százalékát úgy ítélik oda, hogy az erről szóló határozat nem mondja, meg mi az a feladat, ami miatt szükség volt ezen összeg felhasználására - áll az elemzésben.
Az olyan megnevezések, mint „dologi kiadás”, vagy „működési célú kiadás” egyértelműen az adóforintok elköltésének átláthatatlanságára utalnak a Policy Agenda szerint. Nem csak azt lehet hiányolni, hogy adott forrást miért nem a költségvetésben terveznek meg, hanem azt sem, hogy pontosan mire költik azt el.
A tartalékból kapott pénzekből a 2014-es választások óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapta a legtöbbet, összesen 27,7 milliárd forintot. Ennek a pénznek 16 százaléka sporttámogatásra ment el. Ezek között voltak olyan események, amelyekről nyilvánvalóan előre tudhattak, tervezték megrendezésüket, mégis tartalékból oldotta meg a kormány.
A második helyezett a Nemzeti Fejlesztési Misztérium a tartalékok felhasználásában (24,7 milliárd forint), amely összegnek 73 százalékát az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozása jelentette.
A minisztériumi toplista harmadik helyén a Miniszterelnökség áll 17,6 milliárd forinttal, amelynek 31 százalékát nemzetpolitikai támogatásokra és örökségvédelemre költötték.
