Féltik a lengyel bankrendszert

Óva intette a lengyel jegybank kormányzója, Marek Belka az októberi választásokra készülő politikai pártokat attól, hogy különféle intézkedésekkel vagy akár csak azokra tett ígéretekkel destabilizálják a bankrendszert.

A hatéves mandátumának utolsó esztendejét megkezdő Belka valószínűleg az utolsó éves beszédét mondta el szerdán a törvényhozásban, amelyben kiemelte: a lengyel bankok profittermelő képessége nagyon erős, ezért sok az irigyük. Emlegetnek banki adót – mondta Belka –, illetve hogy megoldást kell találni a svájci frankban felvett hitelekre, ami szintén költségekkel jár. De bármi legyen is – tette hozzá –, a bankok stabilitását nem szabad aláásni.

Belka ezzel nyilván arra utalt, hogy mind a jelenleg kormányzó Polgári Platform (PO), mind a közvélemény-kutatásokban 10 százalék körüli előnnyel vezető ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) kampányol a bankok megsarcolásával. A PO júliusban ismertetett javaslata szerint a pénzügyi szektornak be kellene szállnia a frankhitelek złotyra váltásába: a hitelek 20 százalékát lehetne átváltani a lengyel fizetőeszközre, és a költségek felét terhelnék a bankokra.

A Fitch Ratings becslése szerint ez összesen 2,5 milliárd dollárba kerülne a hitelintézeteknek. A PiS viszont teljesen átváltatná a körülbelül félmillió lengyelt terhelő devizahiteleket, mégpedig a felvételkor érvényes árfolyamon; a lengyel pénzügyi felügyelet múlt héten közzétett becslése szerint ennek a költségei meghaladnák a 40 milliárd złotyt (mintegy 10 milliárd dollár), és három lengyel banknak tőkét is kellene emelnie, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget.

Jarosław Kaczyński pártja ezen túlmenően a mérlegfőösszeg 0,39 százalékára rúgó különadót is kivetne a bankokra: ez évi 5 milliárd złoty bevételt jelentene a büdzsének, ebből lehetne fedezni a PiS egyes költségvetési kiadásokkal járó ígéreteit. (A társasági nyereségadó most egységesen 19 százalék, a PiS a bankok mellett a nagy kereskedelmi egységekre is különadót róna.)

Más térségbeli országokkal, mint például Magyarországgal ellentétben a frankhitelek nem jelentenek makrogazdasági kihívást – jelentette ki a szejmben Belka –, és Lengyelországnak nem szabad állami forrásokat vagy jegybanki tartalékokat igénybe vennie a hitelfelvevők megsegítésére. A jegybanki kormányzó egyébként úgy látja, a lengyel pénzügyi szektornak nagy szerepe volt abban, hogy Lengyelország, az Európai Unióban egyedüliként, elkerülte a recessziót: ez annak is volt köszönhető – állította –, hogy a bankok nem nőttek túl nagyra, és nagyrészt finanszírozni tudták magukat a betétekből. (A lengyelországi bankok kétharmada külföldi tulajdonban van a Bloomberg szerint.)

Belka nagyon elégedett a gazdaság helyzetével: szerinte Lengyelország a maga idén 3,6 százalékos növekedésével „paradicsom” Európában, a recesszió elkerülése lehetővé tette a jegybanknak, hogy ne kelljen elrugaszkodnia a konvencionális eszközöktől, és nagyon sikeres kamatpolitikát folytattak. Az infláció meglepően alacsony, a złotyba vetett bizalom erős, és olyan bankrendszerünk van, amelyet kár volna megkárosítani – figyelmeztetett a jegybankár.

Süllyed a kötvényhozam

Elégedetten beszélt a lengyel állapotokról Mateusz Szczurek pénzügyminiszter a múlt évi költségvetést értékelő képviselői vitában. Az utóbbi hét évben a lengyel adósság növekedésének az üteme az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban – jelentette ki Szczurek –, figyelmen kívül hagyva a nyugdíjrendszerben végrehajtott változásokat. (Utóbbinak a beszámítása sokáig vitatéma volt a lengyel költségvetési helyzet uniós megítélésében.) Elég ránézni az adósságszolgálat költségére – tette hozzá a pénzügyminiszter –, a kötvényhozamok mélyponton vannak. A tízéves lengyel államkötvény hozama tegnap 2,9 százalék körül alakult: ennél már volt sokkal lejjebb is idén januárban, de június közepén még a 3,3 százalékot is elérte, miután tavasszal, az európai trenddel ellentétben, folyamatosan emelkedett. 2010 végén még 6 százalék fölött volt a hozam.