Görög dráma: itt a fertőzésveszély

Őrület, hogy az egész világ egy 11 millió lakosú országra figyel. Egy olyan országra, amelynek a GDP-je gyakorlatilag elhanyagolható az Európai Unió gazdasági teljesítményéhez képest, a világtérképen pedig gyakorlatilag észrevehetetlen – most mégis kulcsfontosságú lett. Néhány évvel ezelőtt sem volt igazán nagy a görögök gazdasága, de sokat rontott a helyzeten, hogy az elmúlt öt évben a GDP-jük csaknem 25 százalékát elveszítették.

Nem csoda, hogy a társadalomnak elege lett a megszorításokból, a jövedelmek csökkenéséből, a munkanélküliség növekedéséből, a hanyatló gazdaságból, és egy olyan párt került hatalomra, amely elutasítja az EU és az IMF szigorát. És ha az eurózóna nem találja meg a gazdasági növekedés receptjét, akkor Görögország talán csak pár lépéssel jár olyan nagy euróövezeti gazdaságok előtt, mint Spanyolország vagy Olaszország, hiszen a társadalmi elégedetlenség nyomán ezekben az országokban is egyre népszerűbbek a megszorításokat elutasító pártok, amelyek részben az eurórendszert teszik felelőssé a bajokért.

Merkel és Hollande is tudja: az eurózóna jövőjét nagyban befolyásolhatja, hogy mi történik a következő hetekben Görögországgal. Hiába mondják el naponta százszor az euróövezeti vezetők, hogy a görögök esetleges kiválását kibírná az eurózóna, és hiába szajkózzák, hogy a pénzpiacokon a fertőző hatás korlátozott lenne, ha megvalósulna a Grexit. Hiába mondják, mert ez csak féligazság. Jóllehet az EKB próbálná megakadályozni a fertőzést az euróövezeti periférián állampapírok vásárlásával, de nem tudná visszafordítani az egyre növekvő társadalmi elégedetlenséget és a megszorításellenes pártok előretörését.

Bármilyen lépések is következnek a görögországi népszavazás után, a fertőzés veszélye semmiképp sem múlik el. Hiszen a referendum nemcsak a saját jövőjükről, hanem az euróövezetéről is szólt. És éppen ez az, ami egy egészséges intézményrendszer keretei között sohasem történhetett volna meg.