BUX 44,141.63
+1.55%
BUMIX 3,782.15
-0.50%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,250
+3.58%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,595
+3.57%
RABA 1,125
-0.88%
-0.50%
0.00%
-0.66%
0.00%
OPUS 151.6
-1.43%
+4.17%
-1.25%
0.00%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-2.21%
MOL 2,942
+1.45%
+1.55%
ALTEO 2,710
-2.52%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.68%
+1.11%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+4.35%
+2.54%
-3.57%
0.00%
-0.77%
+5.07%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
-1.41%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Őrült harc a görögök voksaiért

Referendum Intenzív népszavazási kampányba csöppentek a szerdán csődbe jutott Görögország lakói. A kampányba a görög és az európai vezetők is hasonló elánnal szálltak be, és egyáltalán nem lehet tudni, mi történik, ha az „igen” vagy a „nem” oldal kerül ki győztesen vasárnap.

Lemond a görög pénzügyminiszter, ha a vasárnapi népszavazáson az „igen” győz – közölte a Bloombergnek adott interjújában Janisz Varufakisz. A közgazdász – aki szerint azért kell elutasítani a hitelezők által kínált feltételeket, mert azok a szükséges átütemezés helyett csak tovább odáznák a kifizethetetlen méretű adósság problémájának megoldását – azt sem tartotta kizártnak, hogy nem ő lesz az egyedüli távozó az Alekszisz Ciprasz vezette kabinetből. „Többen lesznek olyanok, akiknek nem veszi be a gyomra”, ha a hitelezők által kínált feltételek elfogadását támogatja a görögök többsége – mondta Varufakisz, konkrét nevek nélkül. Könnyen lehet azonban, hogy ebben az esetben távozik a miniszterelnök is, aki az elmúlt pár napban láthatóan mindent egy lapra feltéve hirdette meg a referendumot, kivíva a nemzetközi hitelezők haragját, és kockáztatva, hogy bármiféle külső segítséget kap-e az ország a közeljövőben.

Ennél is jobban foglalkoztatja azonban a görögöket és a világot is az, mi történik, ha a görögök többsége elutasítja a múlt pénteken felkínált feltételeket. Az ugyanis elméletben egyenes út kifelé az euróövezetből, miközben Ciprasz és Varufakisz ezt rendre cáfolja, a pénzügyminiszter pedig tegnap egy másik interjúban azt is közölte: ha kilépnek is, nincsenek meg a feltételei annak, hogy újra drachmát nyomtassanak, mivel már az euró készpénz bevezetésekor, a kétezres évek elején megsemmisítették a nyomdagépeket.

A vasárnapi voksolás alapjaiban osztja meg a görög társadalmat, sőt már a kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Független Görögöknek négy parlamenti képviselője is jelezte: nem ért egyet Ciprasz és Varufakisz irányvonalával. Egyiküket, Kosztasz Damavolitiszt nem sokkal később kizárták a frakcióból. A hagyományos politikai elit több tagja, köztük az országot 2004 és 2009 között vezető Kosztasz Karamanlisz is az „igen” mellett állt ki. A friss közvélemény-kutatások pedig azt mutatják: képtelenség megbízhatóan megjósolni a referendum végeredményét. A reggeli hírek között idéztek ugyan egy GPO által készített felmérést, amely a hitelezői javaslat támogatóinak enyhe többségét jelezte (47 az elutasítók 43 százalékával szemben), ezt azonban a Politico hírportál szerint a közvélemény-kutató egyik vezetője részlegesnek nevezte, és a publikálásától is elhatárolódott.

Ahhoz, hogy a görögországi népszavazás érvényes legyen, a csaknem 9,9 millió szavazásra jogosult 40 százalékának voksolnia kell. Egy a Reuters által idézett felmérés szerint a szavazópolgárok 86 százaléka tervezi a részvételét. A görögöknek arra a kérdésre kell választ adniuk, elfogadják-e az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap által június 25-én közzétett reformterveket, illetve az adósság csökkentésére vonatkozó elemzést tartalmazó javaslatát.

Az uniós vezetők korábbi, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai után már biztosnak tűnik, hogy a hitelezők csak a népszavazás eredményének ismeretében ülnek le újra tárgyalni a görögökkel. Az EKB egyik vezetője tegnap azt is közölte, hogy a bankok likviditását segítő alap, az ELA további emelése is a referendum kimenetelétől függ. Josef Bonnici, az EKB kormányzótanácsának máltai tagja a Reutersnek kiemelte: az ELA nem végtelen, arra a kérdésre azonban, hogy a „nem” győzelme esetén leállítják-e a finanszírozást, csak annyit felelt: „Várjuk meg, mi lesz az eredmény.”

Adósságleírás kell az IMF szerint

A görögöknek 51,9 milliárd eurós újabb mentőcsomagra lenne szükségük ahhoz, hogy a következő három évben stabilizálni tudják a finanszírozásukat – áll a Nemzetközi Valutaalap elemzésében. (Alekszisz Ciprasz kedden 29,2 milliárd eurós mentőhitelt kért az uniós állandó mentőalapból.) Az IMF szerint ugyanakkor egy nagymértékű adósságleírás is szükségessé válhat, ha a gazdaság nem növekszik a várt ütemben, és az athéni vezetés nem valósítja meg a szükséges reformintézkedéseket. Ennek összege az IMF szerint elérheti az első, 53,1 milliárdos mentőhitel összegét is. Az IMF emellett húszéves türelmi időt javasol bármilyen törlesztés megkezdéséig.

A szervezet rendes felülvizsgálatának június 26-ára datált vázlatában, amelyet a Financial Times brüsszeli szerkesztőségi blogja tegnap délután közölt, erre az évre nem számol növekedéssel, jövőre pedig alaphelyzetben 2 százalékkal számol. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy az elemzés a június közepi állapotot veszi alapul, azóta pedig nagyban romlottak az ország finanszírozási feltételei. Hétfő óta bankzárlat van érvényben, amely a Nikosz Pappasz kancelláriaminiszter tegnapi közlése szerint a hitelezőkkel való megállapodásig maradhat fenn, szerdán az IMF és az euróövezeti mentőalap is csődeseménynek nyilvánította az ország esetében, hogy nem fizették ki a valutaalap felé aktuális, 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletet, és emiatt a napokban mindhárom nagy hitelminősítő lejjebb sorolta a korábban is mélyen a spekulatív kategóriában levő adósságosztályzatukat.

A szervezet rendes felülvizsgálatának június 26-ára datált vázlatában, amelyet a Financial Times brüsszeli szerkesztőségi blogja tegnap délután közölt, erre az évre nem számol növekedéssel, jövőre pedig alaphelyzetben 2 százalékkal számol. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy az elemzés a június közepi állapotot veszi alapul, azóta pedig nagyban romlottak az ország finanszírozási feltételei. Hétfő óta bankzárlat van érvényben, amely a Nikosz Pappasz kancelláriaminiszter tegnapi közlése szerint a hitelezőkkel való megállapodásig maradhat fenn, szerdán az IMF és az euróövezeti mentőalap is csődeseménynek nyilvánította az ország esetében, hogy nem fizették ki a valutaalap felé aktuális, 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletet, és emiatt a napokban mindhárom nagy hitelminősítő lejjebb sorolta a korábban is mélyen a spekulatív kategóriában levő adósságosztályzatukat. Fennakadást okoz a bankzárlat Nem indult el a SkyGreece Airlines kanadai tulajdonú légitársaság Szalonikiből Budapesten át Torontóba induló járata – számolt be a Vs.hu. A SkyGreece Airlines budapesti képviseletét ellátó B2Sky Hungary Kft. a portálnak megerősített: a problémát az okozta, hogy a görög állam korlátozta a határon átnyúló banki átutalásokat. Márpedig a légitársaság Görögországban bejegyzett cégének ki kellett volna fizetnie azt a kerozint, amellyel külföldön töltik fel a repülőt. Ezt azonban a görög hatóságok nem engedélyezték.

A görög Aegean Airlines járatai közül is töröltek már néhányat, a korlátozás a hosszabb útvonalakat érinti, mert a rövidebb távokat végig tudják repülni az otthoni tankolással. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek