Részrehajló a Földművelésügyi Minisztérium rendelete?

Diszkriminatívnak és részrehajlónak tartja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) napokban megjelent úgynevezett „mesterséges feltételteremtésről” szóló rendelkezését. A rendelkezés azt célozza, hogy támogatásaik visszafizetésére kötelezzék azokat a gazdálkodókat, akik meghatározott lépéseket tettek annak érdekében, hogy elkerüljék a nekik járó kifizetéseknek az eddigi szabályok megváltozása miatti csökkenését.

A MOSZ által közzétett álláspont szerint ugyanis „a minisztériumnak sikerült olyan feltételeket előírnia, ami önkényesen, az EU-s előírásokat semmibe véve, diszkriminatív módon szabályozza, hogy mi minősül mesterséges feltételnek”.

A termelőket tömörítő szervezet szerint a szabályozás olyan, „hasraütésszerűen megállapított időponthoz köt könnyítő feltételeket, ami felveti a személyre szabott jogalkotás gyanúját is”. Például más előírások vonatkoznak arra, aki 2014. november 1. előtt döntött gazdaságának a feldarabolásáról – említ példát a közlemény. Ráadásul a nemzeti jogszabály előírásai csak a jogi személyekre vonatkoznak, holott a természetes személyek esetén is ugyanúgy előfordulhatnak mesterséges feltételek létrehozására irányuló törekvések. Erre az uniós jogszabály külön is felhívja a figyelmet – vetette fel a MOSZ. A szervezet úgy fogalmaz: „Úgy látszik, ha valakinek az érdeke azt diktálja, akkor mindig lesznek egyenlőbbek.”

A MOSZ korábban már hangsúlyozta: mivel az uniós szabályozás nem tesz különbséget természetes és jogi személyek között, a magyar jogi válasznak is ehhez kell igazodnia.

Az ügy előzménye: a megváltozó uniós támogatási feltételekkel egyes gazdálkodók úgy éltek vissza, hogy mesterségesen hoztak létre olyan feltételeket, amelyek révén továbbra is a növelt összegű támogatás jutott volna nekik. Rendszerint vagy a területalapú támogatás részletszabályait vették túl lazán, vagy pedig a kistermelői támogatási rendszer előnyeit használták ki. Az ilyen esetek nem azonosak a támogatásokhoz kapcsolódó bűncselekményekkel, csalás helyett inkább a támogatásigénylés kissé egyoldalú értelmezéséről van szó. Voltak ilyen szereplők Magyarországon is, egy ilyen perben ráadásul az egyik alperes arra hivatkozott, hogy az uniós feltételek teljesülését csak az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja, magyar joghatóság nem. Csakhogy ez nincs így.

A tagállami bíróság maga is vizsgálhatja az Európai Unió jogának érvényességét anélkül, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kellene kezdeményeznie az Európai Unió Bíróságánál – mondja ki ugyanis a Kúria 30/2014. számú közigazgatási elvi határozata. A döntés szerint tehát megfelel az arányosság elvének az az EK-rendeletben szabályozott, represszív jellegű szankció, amely kizárja a támogatásból a visszaélésszerű magatartást tanúsító ügyfelet.

A Kúria ezt így indokolta: az Európai Unió Bírósága (EUB) a korai gyakorlatában már egyértelművé tette azt, hogy a tagállami bíró az EUB előtti eljárás kezdeményezése nélkül is jogosult a közösségi jogforrás érvényességét vizsgálni. n vg

Lapunk megkereste az ügyben a Földművelésügyi Minisztériumot is, a szaktárcánál későbbre ígértek választ az ügyben.

Változó szabályok

Módosulnak A vegyi anyagok, jellemzően a kártevők ellen használt biocid termékek forgalmazására vonatkozó uniós szabályok szeptember 1-jétől. Csak azokat a vegyi anyagokat lehet árusítani, amelyek hatóanyagának szállítója szerepel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által összeállított listán. Az ÁNTSZ ősztől ellenőrzi a forgalmazókat.